A Világok közti átjáró

Miután jobban lettem, megkérdeztük Larrytől:

-Hol találtad meg a Fénytőrt???

-Az nem is a Fénytőr!- kezdte a srác.- hanem egy olcsó utánzat, amit vettem a jelmezboltban!- Nem bírtuk elhinni! Ez a hülye egy utánzatot szerzett!

Közben:

Mikor Givata, Barbas és Diablo megtudta, hogy egy utánzatot szereztek meg, Diablo ezt ordibálta dühébe Givata-nak:

-OSTOBA DÉMONKORCS!!! HASZTALAN VAGY!!!- majd egy csettintéssel megölte a fent említettet. Barbas csak nyelt egyet;

-Gyere Barbas, mi maguk szerezzük meg a Fénytőrt, és a lányt!- majd mindketten eltűntek.

Nálunk:

Kereshettük a tőrt. Mindenhol kerestük, de semmi. Hirtelen Eddy üvöltözését hallottuk: Eddy belesett a pincébe egy jó nagy gödörbe! Mikor lenéztünk, Eddy kezében egy ismerős dolog volt: magfa a Fénytőr;

-Eddy, megtaláltad a Fénytőrt!- kiabálta Lina;

-Tényleg?- kérdezte Eddy, majd a kezére nézett.- Tényleg!- Miután sikerült Eddy-t kiszedni a gödörből, nézegettük a tőrt. Próbáltuk használni, de semmi. Nem lett belőle fényfegyver, csak egy rozsdás sima tőr;

-Ezt el sem hiszem! Itt volt a házunk alatt, de nem működik! Hülye tőr!-mérgelődtem, és már fogtam, hogy kivágjam, de hirtelen a tőr markolatából egy fényből készült penge jött ki: működik! Mindenkinek leesett az álla. Hirtelen Kurt majdnem szó szerint berepült az ajtón keresztül hozzánk;

-Megvan Diablo gyenge pontja!- mondogatta;

-Lassabban haver!- kezdte el Eddy.- mi bajod van?

-Megvan Diablo gyenge pontja!- ismételte el Kurt.- Ő egy Infernio-démon, aminek a gyenge pontja, a fényvarázslatok és a fehér mágia!

-Komolyan???

-Ja!

-Akkor gyerünk! Szedjük össze az össze fényvarázslatot!- mondta Lina, majd elkezdtünk keresgélni. Eddy és Ed a könyvtárban ment varázslatot keresni. Végül csak párat találtunk. Plusz Szélpenge is tudott néhányat;

-Ennyivel nem megyünk semmire...- mondta Cool;

-A Sötétlények Könyve?- kérdezte Ed. Ezúttal tényleg nem mondott marhaságot. Belenéztünk, hát tényleg egy rakás fényvarázslatot találtunk. Szerencsére Szélpenge faja eléggé gyorsan tanul. Az víz elementál szörnyülködve rohant hozzánk;

-Itt van Diablo!- mondta. Hirtelen földrengés lett, mi meg egy kihalt pusztában voltunk. Izé csak azok, akik harcolni tudtak;

-Egek! Hova lettek?- kérdezte Eddy. Kurt a kis mágiatudásával egy gömböt idézett meg, és azon keresztül láttak minket.

Közben:

-Hol vagyunk?- kérdezte Amelia;

-A halálotok helyszínénél!- mondta Diablo, majd hirtelen megjelent Barbas-al. Ameliát abban a pillanatban lelőtte egy Démon-sugárral;

-AMELIA!- kiáltotta Zel. Aztán dühében Diablora rontott. De a démon őt is megölte, a kardjával.

-Oké, betelt a pohár!- mondta Vérfog, majd mindannyian Diablora és Barbasra támadtunk. Vérfognál mindig volt egy íj és több száz íj az összes ismert fajtából. Ki is lőtte a legerősebbet, de az meg se kottyant annak a szemétládának, aki csak nevetett Vérfogon;

-Te kis bőregér...- nevette Diablo, majd torkon ragadta, és megölte. Nem is kellet sok, hogy Yolei letámadja Diablot. De a démon megidézett valamit, amitől Yolei megállt, és holtan esett a földre;

-NEEEEEEEEEEEEEEE!!!- üvöltötte Barbas.- MIT TETTÉL, AZT ÍGÉRTE, HOGY AZ ÉN OLDALAMRA ÁLLÍTOD!!!- kicsit meg is döbbentünk ezen. Közben Diablo hidegvérrel ezt mondta:

-Nem tudtad? Hazudtam...- Ettől Barbas begurult és letámadta. Diablo dühébe egy csettintéssel megsemmisítette. Alig hittem a szememnek: képest volt megölni azt, aki eddig segített neki. Aztán Diablo letámadott minket;

-Delej-gömb!!! Sárkány-iga! Gyilkos-örvény!!!- hallatszottak a csatában, de Diablot csak csikizték. Ő meg addig ölt minket, ameddig csak én meg Lina maradtunk életben. Mikor láttam a többiek holttestét, kétségbe estem. Diablo csak nevetett rajtunk:

-Ostoba halandók, azt hittétek, hogy legyőztök engem, aki legyőzhetetlen? Szerencsétlenek, hamarosan az egész világmindenség!!!- Ettől hirtelen öntudatlanul kezdtem viselkedni,v majd más hangon szólaltam meg:

-Most véged van Diablo...- Diablo erre ijedten:

- Lirinia?! Hogy élhetsz te még?!- Mire én elkezdtem valamit motyogni. Majd a tőr, ami épp nálam volt egyre jobban fényleni kezdett. Lina sérülten nézte. Hirtelen:

- ANGYAL-FÉNY!!!- majd a tőrt megsuhogtattam Diablo előtt, a tőrből pedig egy fénycsóva jött ki, és eltalálta Diablot. A Infernio-démon üvöltés közepette meghalt és megsemmisült. Hirtelen Lelkek szálltak el. Eddy-ék egy kis pánik után Ujjongásban kezdtek. A többiek feltámadtak. Mondani sem kell, hogy Zel és Amelia, valamint Xelin és Penge átölelték egymást. Lina odament hozzám, miután magamhoz tértem, és ezt mondta nekem:

-Szép volt Panni

- Kösz...- válaszoltam. Később sikerült hazamennünk, de Lináékat valahogy haza kellett juttatni. A Sötétlények Könyvében volt is egy ehhez jó varázslat. Mikor megidéztük, kinyílt egy kapu, ami egyenesen Lináék világába vezetett. Zel a karjaiba tartotta a kis Vasmancsot. Szélpenge odament Linaáékhoz és ezt mondta a jelenlegi világiaknak, vagyis nekünk:

- Isten veletek...- Erre Xelin:

-Hova mész?

-Sajnálom Xelin, de nem ebben a világban van az otthonom, el kell mennem...

-Ne menj el!

-Muszáj Xelin...- mondta Penge, majd megcsókolta Xelint, és még egy suttogta neki:

-Ég veled, még látni fogjuk egymást...- majd ő is átment a kapun, Lináékkal együtt... Mindenki sírt. Éjszaka aludtunk. Én Lináékkal álmodtam, és visszaálmodtam az összes kalandunkat. Ahogyan Eddy és Larry véletlenül kisbabává változtatta Zelt, ahogyan Lináék világába kerültünk., és hogy Zelből Vasmancs pótapája lett. Bárcsak velünk lettek volna Lináék...