11 r�sz: Kisr�k�k a bajban 2 r�sz.

„Te maradj itt. Meg keresem Vulpin�t.” - Sz�lt, de m�r k�s� volt, a kuty�k bekeritett�k �t. Jonathen m�g el tudott menek�lni, �s az ebek szorosan a nyom�ban voltak. A kicsi a tiszt�sra viharzott, �s elrejt�z�tt a magas f�ben a vad�szkuty�k el�l. A kis Jonathen meg�rezte, hol fognak felt�ni a v�rszomlyas kuty�k, �s az utols� pillanatban �tgurult alatuk. Jonathen a t� fel� menek�lt, �s a v�zes�s m�g�tti barlangban b�jt el. „Nyugalom, ler�ztam �ket. Itt m�r nem tal�lnak r�m. Biztos, hogy anyu, apu �rtem j�n.” - Gondolta mag�ban a kicsi, de m�r k�s� volt. A 2 kutya vicsor�tva k�zeledett fel�je. A kis Jonathen teljesen odavolt a f�lelemt�l, �s moccani sem mert... (A tiszt�son Jillas edz�ssel oktatta a kicsiket, de Jonathen f�lt, hogy eltal�lja �t egy robban� zacsk�, �s nem mert edzeni. Jillas �gy sz�lt: „Jonathen ha f�lsz valamit�l ne sz�gyeld.” - „De apu ez nekem nem megy. Pedig olyan b�tor szeretn�k lenni amilyen te vagy.” - „Jonathen a b�tors�g nem abb�l �ll, hogy vakmer� vagy.” - „De hogyan, ha nem m�sk�p?” - „Ha b�tor akarsz lenni, n�zz szembe a f�lelmeiddel, �s ne hagyd hogy a f�lelem uralkodjon rajtad.”- Sz�lt Jillas, �s folytatta a kicsik edz�s�t.) - Eml�kezett vissza Jonathen amit tanult apj�t�l, azzal az egyik kutya alatt �tcsusszant, �s a fark�ba harapott. Ekkor �rt a barlangba Jillas, de m�r nem volt r� sz�ks�g, a kis Jonathen egyed�l kergette el a kuty�kat, �s Jillas csak b�szke tudott lenni r�. „Jonathen egy talpra esett kis k�ly�k. Tud m�r vigy�zni mag�ra, nem hi�ba hagytuk �ket egyed�l.” - Gondolta, �s Vulpy is csod�lkozott, hogy haszn�lt az egyed�ll�t a kicsiknek. „H� ha b�ty�k�m te azt�n b�tor vagy!” - „K�sz Ebig�l, de nem fogok dicsekedni vele.” - „Ezt j�l teszed, hiszen csak szerencs�d volt, hogy t�l �lted. �n m�g 900000 megdupl�zott kuty�val is szembe sz�lln�k ha kedvem tartja.” - „Igaz�n Junior? Akkor meg mi�rt vitt�l engem meg Ebig�lt a tiszt�sra? �s m�g, hogy �n vagyok a m�kusny�l, Te gy�va!” - „Fogadok, hogy m�g annyi eszed sincs mint egy mar�k lepk�nek.” - „Ahogy apu szokta mondani a b�tors�g a f�lelem lek�zd�s�re alapul.” - Sz�lt Jonathen, �s a barlangba ment. Este a hegyek elhom�lyosultak a s�t�tben, �s Vulpy visszah�vta a kisr�k�kat a barlangj�ba. A kis Ebig�l �gy sz�lt: „J� hogy v�gre este lett, mert most nem aludhatn�nk.” - „Csak akkor besz�lj alv�sr�l kish�gi, ha kedved van hozz�. Mert neked mindenhez kedved van ami nem vesz�lyes vagy izgalmas.” - Sz�lt m�rgel�dve Junior, �s titokban irigyelte Jonathent, hogy olyan b�tor volt a v�zes�s m�g�tti barlangban. De nem merte kimutatni, hogy mennyire akar � is b�tor lenni mintkistestv�re. Filia figyelt a k�lyk�kre, am�g Jillas meg Vulpina t�vol vannak az erd�ben. Junior megsz�lalt: „Filia elviszel minket a tiszt�sra?” - „Majd ha piros h� esik.” - „H� ez nem volt t�l vicces!” - „A tiszt�s vesz�lyes te kis buta.” - „Kit nevezt�l te but�nak?! Gyere akarsz valamit?! T�lem megkaphatod!...” - „Junior csillapodj m�r!” - „De ha egyszer megs�rtett!” - „Junior n�ha olyan ostoba vagy mint Vulpino volt. Te meg az a nagy b�szkes�ged.” - „�, igen! Akkor l�ssuk te mit tudsz Ebig�lke!” - „Ne kekeckedj ha j�t akarsz!” - „Ebig�l, Junior hagyj�tok m�r abba a veszeked�st, �s aludjatok m�r.”