09. - A gyors változások ideje
9 rész: A gyors változások ideje.
Hónapok teltek el, és Zoey minden varázserejét egy kristály gömbbe zárta, majd egy teliholdas éjszakán a kristály gömböt a tó vízére emelte, és a gömb lassacskán a tó fenekére szűlyedt. Orina már tudott a gömbről, és minden áron védte azt. Zoey unikornisán visszament a kastélyba, és a szobában férje mellett ismét elnyomta az álom. A függöny mögött egy sötét alak tűnt fel, és egy gonosz erejű amulettet tett a kosárba, amiben Zoey a varázs kisgolyókat tartott. Az amulettből sötétes fűst áradt, és Zoey forgolódni kezdett ágyában, majd egyre úgy látszott valami rosszat álmodik. A nő felriadt, és pofon vágta az alvó Zelgadist, majd kiment a szobából. „Zoey mi baj van? Miért pofoztál meg?!” - Kérdezte Zel, de választ nem kapott. A férfi észre vette az amulett körül a fekete füsztött, és rögtön sejtette, mi történik Zoeyval, azzal kettétörte az amulettet, és Zoey ájultan eset a földre. A szarokban az árny bosszankodott, hogy Zelgadis miatt Zoey nem tudott végezni a vadon hercegnőivel, azzal köddé vált. A nő magához tért, és Zel örült, hogy nem történt nagyobb baj velük(, mint hogy meg pofozták). Mindketten visszaaludtak, és a fekete ruhás már nem mert visszamerészkedni. Másnap már mindenkinek föltűnt, hogy Zoey kissé furcsán viselkedik, de Zelgadis csak mosolygott, mert tudta, hogy párja kisdedet vár, és titokban tartották, amíg el nem jön az ideje. Később Zelgadis az erdőben gyakorolt, és párja a szobájában-titokban kötögette a kisruhákat. Zoey mindig kuncogott, ahányszor érezte löktetést, és hamarosan már mindenki rájött a titokra. Az erdő mélyében a fekete ruhás örült, hogy Zoey gyermekével is végezhet, de Szilvia így szólt partneréhez: „Ronno nem gondolod, hogy ez egy kicsi sok, hogy egy kisbabát, is meg akarsz ölni?” - „Szilvia te is tudott, hogy Dilger...” - „Dilger csak azt mondta, hogy Zelgadissal és a vadon hercegnőivel kell végeznünk, és különben is nem tud Zoey terheségéről...” - „Csak nem azt akarod mondani, hogy meg eset a szíved egy kisbabáért. Szilvia hiszen bér gyilkos vagy, és mint ilyen nem táplálhatsz érzelmeket egy kisgyermek miatt...” - „Na és mi van ha női ösztön?...” - „Felőlem tegyél amit akarsz, de ha meg mered akadályozni, hogy végezek a kisdeddel, téged is megöllek.” - „Ez jellemző rád, olyan kőszívű vagy, és kegyetlen...” - Ronno pofon vágta Szilviát, és a nő hátra eset az erős ütéstől. „Hogy merészeltél kezet emelni rám Ronno?!” - „Legalább most észhez térsz.” - Szólt a fiú, és magára hagyta a nőt. Szilvia sírt, és elhatározta, hogy minden áron segít Zoeynak megvédeni a közeledő kisbabát. (Szilvia visszaemlékezett arra mikor elveszítette 6 éves kislányát, és nagy fájdalmában lett bérgyilkos, hogy megtalálja, és végezzen a kislánya elrablójával, de már nem találta meg gyermekét.) „Még ha az én kis Skittymet elveszítettem, legalább más ne veszítse el gyermekét. Vajon éle még az én kislányom?” - Gondolta Szilvia, és a kastély felé igyekezett, hogy megállítsa Ronnot. A nő megkönnyebűlt, ahogy látta, hogy Zoey unikornisa távol próbálja tartani Ronnot a kastélytól. Szilvia fekete mágiával elkergette Ronnot, az unikornis megbízott a nőben, olyannyira, hogy hagyta Szilviát bemenni a palotába. Szilvia nagyon meglepődött mikor meglátta Skittyt sétálgatni a folyóson. „Ez nem lehet. A kislányom él. Milyen nagyra cseperedett. Vajon felismerne még. Talán ha még meg van neki a zene doboz amit adtam neki.” - Gondolta, majd halkan énekelni kezdte az altatott amit a zene doboz is játszott. Skitty azonnal felismerte a dallamot, és ráismert anyjára. Skittyt már az sem érdekelte, hogy Szilvia bérgyilkos, és átölelték egymást. Mindketten sírtak, és Szilvia kőkemény szíve meglágyul lánya láttán, skitty mint mindig össze vissza kérdezett minden félét.
|