02. - A problémák kezdete
2 rész: A problémák kezdette.
Ezalatt az erdei tónál Zoey megkérdezte: „Zelgadis te meg akarod ismerni a többi hercegnőt?” - A férfi kissé elpirult, majd bólintott. „Orina!” - Kiáltott Zoey, és a tó víze egyre jobban hullámozni kezdett. Hirtelen mint egy szökőkút, robbant fel egy vízoszlop, majd egy lány jelent meg a vízből, és a partja lépet. Zoey megszólalt: „Zelgadis ő itt Orina a víz hercegnője. Félig vízi tündér, félig meg sellő.” - Zelgadis most is meghajolt a lány előtt, és Orina kissé elpirult. Zelnek már kezdett tetszeni a helyzete, és régi barátaira gondolt. „Vajon Lina, Gaurry, Amélia mi csinálhat most? Biztos, hogy nincs ilyen szerencséjük, hogy találkozzanak a vadon hercegnőivel. Egy biztos Zoey belevaló és kedves lány.” - Gondolta, majd a tisztás felé ment Zoeyval. Ott Zoey észrevette Vulpinát, de Zel nem látta a rókalányt, és a kiméra lány egy bokor felé mutatott, ahol Vulpina pihengetett. A lánynak hosszú, szőke haja, zöld szeme, és nem lehetett megálapítani hogy a rókákra vagy egy emberre hasonlít jobban. A rókalány felnyitotta szemét, és meglátta Zelgadist meg Zoeyt. Vulpina kissé zavarban volt Zel láttán, és annyira elpirult, hogy megszólalni se bírt. Zoey jól tudta, hogy Vulpy mindig elpirul, ha fiúval találkozik, és így szólt: „Zelgadis ő Vulpina a rókák hercegnője.” - A férfi a rókalány előtt is mélyen meghajolt, de Vulpy teljesen elpirult, és kissé elfordult zavarában. Vulpina nagy nehezen megszólalt: „Örülök, hogy, hogy meg, megismerhetlek Zel, Zelgadis.” - „Én ugyan úgy hercegnő.” - Vulpina úgy érezte mindjárt elájult, hogy egy fiúval beszél. Zoey látva a helyzetet, így szólt: „Zelgadis gyere, szerintem ideje lenne visszamenni a kastélyba.” - Azzal sietek vissza a palotába. De ahogy odaértek Skitty szólt nekik, hogy néhány ember az erdőben van, és hogy pusztítják az erdőt. Mindnyájan oda sietek ahol az emberek voltak, és a vadon hercegnői készen voltak, hogy végezzenek velük. Zelgadis felismerte barátait, és megállította a hercegnőket, mielőtt megölték volna régi barátai. Zoey megkérdezte: „Zelgadis te ismered ezeket a betolakodókat?” - „Igen, de ők nem értanának nektek.” - Skitty hozzá vágta: „Igen? Akkor miért pusztítják az erdőnket varázslatokkal, ha olyan jó barátaid?” - Lina megszólalt: „Ugyan már, csak pár delej göbbel ledöntöttem néhány fát. Nagydolog.” - Skitty fölkiáltott: „Tünjetek el, ha élni akartok!” - Antonia közbe szólt: „Szerintem ezt erőszak nélkül is megbeszélhetnünk a kastélyban.” - „Még mit nem!” - Kiáltott Skitty, de azonnal megbékélt Zel barátaival, ha nem kell Máryra vigyáznia. A palotában Zel kínosan érezte magát, az ellentétek közepette, és Lina meg Skitty sokáig önfejűen megmakacsolták egymást. Este Zel a szobájába ment, de egy levelet látott az asztalon, és felnyitotta. „Kedves Zelgadis beszélnünk kellene egy problémáról, holnap hajnalban a tónál. A barátaid kissé furcsák, de remélem gyorsan találunk valamilyen kromprumiszumot, mielőtt baj lesz. A mosdóban egy meglepetés vár rád. Üdv Zoey a kimérák hercegnője.” - Olvasta levelet Zel, és elmosolyodott. A mosdóba ment, és örült, hogy Zoey meglepetésének. A férfi levette ruháit, és mély elégetett sóhajjal elmerült a kádban. Végre egyedül lehetett, és élvezte a csendet, a forró vizet. „Vajon Zoey miért ilyen kedves hozzám. Talán mert érdekesnek tart. Valahogyan meg kellene hálálnom neki, de hogyan. Talán adom kellene neki valamit. És vajon milyen problémáról beszélt a levélben?” - Gondolta Zelgadis, de nem törődött vele sokáig, és élvezte tovább a csendet... Egy darabig, váratlanul egy Yellow nevű róka rontott a mosdóba, és rettenetesen félt valamitől. „Zelgadis rejtsz el, de nagyon, villámgyorsan! Nem találhat rám!”
|