Slayers Following – Episode 4.

„B�r Lin�t senki se szokta elfelejteni, vegy�k �t r�szletesebben mi t�rt�nt eddig.

Garondi�ba tartva, egy s�rk�nynak nem volt j� napja.

De elb�ntunk vele, igaz nem egyk�nnyen.

Ezek ut�n a S�lymok erdej�ben, barangoltunk tov�bb sz�pen.

Itt egy h�zra �s tulajdonos�ra akadtunk, b�r �rtani nem akartunk, ennek ellen�re nagy bajt okoztunk.

Egy t�kr�t �sszet�rve, a k�osz kiszabadult bel�le.

�gy �j feladat jutott nek�nk, m�gpedig, hogy rendet tegy�nk…

Ek�zben a K�osz �re, Am�lia erej�t elvette!

4. r�sz: V�gre valah�ra, f�ny der�lt a K�osz �r�nek titk�ra.

- �hhh�hh��hh! – nevetett a K�osz �re – Higgy�tek el, hogy nem csak ehhez �rtek. Ezt szinte minden var�zsl� el tudja saj�t�tani. M�sok erej�t elvenni nagyon j� m�ka. El�g r�g�ta v�gzem ezt a munk�t, �s elhihetitek egy�ltal�n nem unalmas.

- Elhissz�k, ha te mondod… - g�nyol�dott Lina – Csak arra felelj, hogy m�gis mit sz�nd�kozol Am�lia erej�vel tenni? Mert ha j�l sejtem, nem �pp a gy�jtem�nyedbe kell…

- M�gis milyen gy�jtem�nybe Lina? – n�zett �rtetlen�l Gourry.

- Ne k�rdezz m�r annyit, ink�bb figyelj! – ok�totta ki Zelgadis.

- Egyszer�. Ugyanis ez a m�sodik �s egyben utols�, �mde legjobb fegyverem. – v�laszolta az �r.

- M�r alig v�rjuk… - jegyezte meg ism�t g�nyosan.

- M�gis mi lehet abban az �r�m, hogy m�sok erej�t veszed el? – k�rdezte Sylphiel.

- Majd megl�tj�tok mind. De el�tte van m�g egy kis dolgom.

- Mi? Elm�sz? – k�rdezte Gourry.

- Nem. Csak �k mennek el. – �s ujj�val Sylphielre �s Gourryra mutatott – R�juk egyel�re nincs sz�ks�gem. Az egyiknek csak j�r a sz�ja, a m�sik folyton csak k�rdez �s semmit sem �rt. Kicsit ideges�t�ek sz�momra. – csettintett egyet, �s erre Gourry �s Sylphiel elt�nt.

- M�gis hova k�ldted �ket? �s mi�rt? – k�rdezte Zelgadis.

- M�r mondtam egyszer. Figyelhetn�l jobban is. Az erd� sz�l�re rep�tettem vissza �ket. Hogy mi�rt? A l�ny �rtatlans�ga �s k�rd�sei, igencsak az agyamra mentek. A fi� pedig igencsak kisagy� volt. Sajnos nem sokra mentem volna vel�k. De l�m csak… Mi is lapul itt? J�, hisz ez a h�res F�nykard. K�v�ncsi vagyok e n�lk�l, mire mennek a rengetegben.

- L�gy �tkozott! – ord�totta Zel.

- M�r az vagyok. Minek m�g egyszer?

- Ezt hogy �rted? – k�rdezte Lina.

- R�gen m�g �tlagos emberi �letet �ltem, ak�rcsak ti. Azt�n j�tt az a rettenetes nap. �ppen a var�zser�met pr�b�ltam fejleszteni, mikor hirtelen els�t�t�lt minden. Egy f�nyl� alak jelent meg el�ttem, kiz�r�lag �t l�ttam, senki vagy semmi m�st a k�rny�ken. Minden �rny�kk�nt �szott… M�ig sem tudom ki volt az, aki ezt tette velem, de meg�tkozott azzal, hogy engedelmeskedjek neki. �gy lettem a t�k�r gazd�ja �s ezzel egy�tt a K�osz �re. Mind ennek m�r lassan 300 �ve.

- Micsoda? 300 �ve? M�r �rtem m�rt mondtad az elej�n, hogy r�gen. – mondta Lina.

- Ki hitte volna, hogy egy sz�rnynek is van sz�ve? – g�nyol�dott Zelgadis.

- Nem hallottad Zelgadis �rfi? – k�rdezte Am�lia – � nem sz�rny, hanem egy el�tkozott ember.

- Azt ne mondd, hogy elhitted neki ezt az �tl�tsz� mes�t… - mondta bizonytalanul Zel.

- Higgy, amit akarsz! – mondta a K�osz �re.

            Ek�zben Sylphiel �s Gourry…

- Vajon hol vagyunk? – k�rdezte Gourry.

- Ism�t az erd� sz�l�n. – v�laszolt Slyphiel.

- J�, akkor menj�nk vissza… Godreel fogad�j�ba!!!! �hes vagyok!!!! – ord�totta Gourry. Ett�l a kijelent�st�l Sylphiel f�ldet fogott… : )

„Mindannyian meglep�d�nk, mikor a K�osz �re mes�lt nek�nk.

Kider�lt v�gre a nagy titok, a k�rd�s, hogy: Igazat mondott?

De vajon mi lehet ezek ut�n a terve m�g vel�nk? Kider�tj�k, addig �lj�nk!”

Folytat�sa k�vetkezik…