"Várj," szakította félbe Gourry. "Ez azt jelenti, hogy nem csak a nagyapámat de a nagyanyámat is megmentetted?"

"Gourry, hagyd már ezt!" fakadt ki Lina. "Megmondtam, hogy ne törődj ezzel!" Visszafodult Rowdy-hoz mielőtt társa bámit is mondhatott volna. "Szóval ki ez a Golham és miért akar megölni engem és Gourry-t?"

"Golham egy Joyrock csapatában élt gyíkdémonok közül, de az eltelt idő alatt megerősödött. Megfutamodott, miután Joyrock elesett, és néhány hónapja visszatért hogy bosszút álljon a társaiért. Ha megöl téged, Lina, azzal bosszút áll."

"És mi haszna van abból, ha megöli Gourry-t?" kérdezte Lina élesen.

Rowdy lehajtotta fejét. "Véget ér a Gabriev ág."

"Úgy érted, ha ez a szörny megöl engem, a nem  megy tovább a családi ág?" kiáltotta Gourry.

Rowdy komolyan bólintott. "Te vagy az utolsó Gabriev, Gourry. Ezért kell legyőznöd Golham-ot! Megerősödött miután harcolt Joyrock-kal -"

"Nagyon erős lett," tette hozzá Xellos sötéten.

"Ha Mr. Xellos azt mondja hogy a démon erős, akkor bajban vagyunk, nem?" rándult össze Amelia.

"Hé, nem probléma!" kiáltotta Lina mérgesen. "Már legyőztünk számtalan sötét lordot és szörnyet! Gyerünk, mi vagyunk az egyetlenek, akik megmentették a világot a Pokol Szolgájától és Dark Star-tól! Mi nem normális emberek vagyunk, akiknek problémát jelent egy démon!"

"Linának igaza van," válaszolta Zelgadis határozottan. "Ez nem egy lehetetlen cél. Nehéz lesz, bevallom, de nem lehetetlen."

"Jól van akkor!" Lina kezét szájához tette. "Holnap reggel le fogjuk győzni Golham-ot!"

"Ne olyan gyorsan!" mondta Rowdy élesen. Mindenki megállt és ránézett. "Golham nagyon erős. Tudnotok kell, hogy mivel álltok szemben. Épp ezért akarom megmutatni nektek, de ahhoz velem kell jönnötök az erdőbe." A gát felé nézett, majd a kis tisztásra, s titokzatos mosollyal újra feléjük fordult. "Gyertek velem," mondta. "Maradjatok együtt, és ígérem, nem fog senki sem eltűnni."

Lina egy percig hezitált, de végül felnyitotta a gátat. A fű itt sokkal hosszabb volt s csiklandozta a lába szárát. Gourry követte. majd Amelia és Zelgadis is. Philia egy pillanatra megtorpant a gátnál s Xellosre pillantott, aki visszavigyorgott rá - ami ösztönzésként hatott rá, hogy nem hátrálhat meg amikor egy mazoku bemegy. És végül, Xellos is átment a gáton.

"Milyen kedves ez a hely," mondta Philia, egyik kezével fényes köröket rajzolgatott.

"Philia?" Lina rémülten nézett rá. "Mi a -?"

"Tudok kommunikálni az elf és tündér erőkkel egy különleges módon." Philia hagja halk volt arcán a koncentrálás tükröződött. "Boldogok, de úgy látszik, valamikor haroltak..." visszanézett Linára. "Nem értem. Ez azért van mert Golham visszatért, Mr. Gabriev?"

Bólintott. "Igen. Attól tartanak hogy újra tönkre fogják tenni a szigetet, mint egyszer. Egy újabb tragédia fog bekövetkezni Golham miatt, s az erők megérzik ezt." megfordult s szembe nézett velük. "Mielőtt bemennénk az erdőbe, elmondom a tervem. Én egy bölcs vagyok, és bepillantást engedhetek a jövőbe."

"Meg akarod mutatni nekünk a jövőt?" kérdezte Zelgadis.

"Nem a jövőt, de egy lehetséges jövőt," mondta Rowdy lassan. "Azonban, hogy meg tudjam mutatni, meg kell fognotok a partneretek kezét hogy vissza tudjatok jönni. Lina, kérlek fogd meg Gourry kezét."

Lina elpirult. "Álljunk meg egy percre! Nem mehetünk csak úgy utánad?"

"Ha párban jöttök, kevesebb az esélye hogy elvesztek." magyarázta rowdy.

Gourry barátságosan lenézett Linára s kinyujtotta az egyik kezét. "Azt hiszem, most az egyszer jöhetünk így." hebegte. "Ahogy magamat ismerem, biztos hogy elveszek, hacsak nincs valaki velem!"

Lina óvatosan beletette kicsi kezét Gourry nagy tenyerébe, és leengedték kezüket. "Rendben van," mondta idegesen, "menjünk."

"Ne olyan gyorsan," állította meg Rowdy. "A többieknek is meg kell fogniuk egymás kezét. A Sötét Erdő nagyon veszélyes."

"Sötét?!" ugrott vissza Amelia. Mielőtt bárki bármit is mondhatott volna neki, gyorsan megfogta Zelgadis kezét.

"Hé!" ugrott fel Zel.

"Nem akarok elveszni!" mentegetőzött Amelia.

"Rendben, legyen!" mondta Zelgadis "De ne szorítsd olyan szorosan, szükségem va na vérkeringésemre!"

Amelia elpirult s kevésbé szorította Zelgadis kezét. "Bocsánat..."

"És ti ketten," mondta Rowdy Philiának és Xellosnak.

"Mit akarsz velünk?" kérdezte Philia hűvösen.

"Fogjátok meg egymás kezét," tárta szét karjait Rowdy.

"Én nem vagyok hajlandó megfogni egy szörny kezét!"

"Ha azt hiszed, hogy kéz a kézben fogok menni egy sárkánnyal -"

"Oh, ne kiabáljatok már!" kiáltotta Lina, s fenyegetően nézett rájuk válla fölött. "Fejezzétek be! Amikor Jillas vezetésével ahhoz a szerelem templomhoz vagy mi a fenéhez mentünk, akkor is meg kellett volna fognotok egymás kezét! Itt semmi köze nincs a szerelemnek - csak arról van szó hogy ne vesszünk el az erdőben! Ti ketten is jönni akartok, akkor így kell jönnötök!"

Philia és Xellos egymásra néztek, utálkozva, de végül megfogták egymást kezét, egy nagyon szenvtelen, üzleti kézfogással. Végül Xellos magához húzta Philia kezét.

"AHH!" kiáltott fel Philia, s szabad kezébe temette arcát, mikor Xellos magérintette őt.

"Mi a baj, Philia?" mosolygott Xellos. "Túl sok sötét energia áramlott át a testedbe egyszerre?"

"UTÁLLAK!" kiabálta.

"XELLOS!" indult el felé Lina, Gourryt maga után húzva. Egy pillanat alatt elkapta Xellos fejét. "Tudod sok más dologra használni azt az sötét energiát mint Philiát idegesíteni! De ha nem hagyod abba, kinyírlak!"

"Ha csak én nem ölöm meg előbb!" tette hozzá Philia.

"Rendben, megígérem hogy befejeztem," sóhajtott végül Xellos. Szabad kezével kiszabadította fejét Lina szorításából. "Sajnálom, Philia."

"Nem, nem sajnálod," mondta Philia. "El tudlak árasztani fehér mágiával, te is tudod!"

"Szeretném látni ahogy megpróbálod!" vágott vissza Xellos.

"ELÉG LEGYEN!" füstölgött Lina. "Apám! Rosszabbak vagytok mint két gyerek!"

"Készen vagyunk?" kérdezte Rowdy, feje mellett megjelent egy hatalmas vízcsepp.

"Készebbek vagyunk mint bármikor," morogta Lina.

"Mi lesz velem?"

Mindenki összerándult és körbefordult. Naga a gátnál állt, és szomorúnak látszot hogy neki nincs párja. Rowdy vállat vont. "Az a legjobb, ha te itt vársz. Nem leszünk sokáig!"

"DE!"

"Sajnálom, Miss!" mosolygott Rowdy. "De ez nem a te jövődről szól..." és ezzel visszafordult az erdő felé és sietősen elindult két hatalmas, sötét fa között s eltűnt a sötétben. Lina és Gourry hezitálva követték, majd Amelia és Zelgadis és végül Philia és Xellos is. Naga pedig csak nézett utánuk, majd sértődött leül, hogy őt megint itthagyták.

~*~

A Sötétség erdejéne fáj közé egyáltalán nem hatolt be a napfény, és a Slayers már tudta, honnan is kapta a nevét. A fák csupán sötétek voltak, de a fák között lakozott az igazi sötétség. Az egyetlen fényforrás csak a fák között átsuhanó fénypontok, az elf és tündér erők szolgáltak - amik a dimenziók és idők között tartották az átjárókat.

Lina megborzongott és közelebb húzódott Gourryhoz. "Ez a hely tényleg meg tud ijeszteni," motyogta.

Gourry ujjai Lina kezeré kulcsolódtak. "Minden rendben, Lina. Niztos vagyok benne hogy a nagyapám nem sodor bajba minket." Rámosolygott, s gyorsan megszorította a kezét. Lina nem mondott semmit, de nem nyugodott meg teljesen.

Amelia kezét összeszorította Zelgadis kezében, amogy mentek az erdőben. Szemeivel idegesen páztázta a sötétséget s idegessége kiült arcára is. Zelgadis is nyugtalan volt, s most nem vette rossz néven hogy Amelia közelebb húzódott hozzá.

Mögöttük Philia és Xellos jött némán nézelődve, meg sem próbálva minél több mágikus energiát átküldeni a másik testébe. De mindeközben Xelloson látszott, hogy óvatos az őket körülvevőkkel szemben, Philia pedig inkább megigézettnek mint rémültnek látszott. Szemeivel az elsuhanó fénypontokat nézte, száját meglepődöttségében egy kicsit eltátotta.

"Az erők itt mások," mormolta. "Egy csomó van, ami nem hasonlít a többihez... És azok a kék és fehér fények amiket a fák között látunk... azok korlátok?"

"Korlátok," bólintott Rowdy, "és erős dimenziók amiket az elf és tünde erők emeltek hogy csapdába  ejtsék azokat akik nem tudják hova tartanak."

"Csapda?" Amelia megborzongott.

"valami nagyon erős dolog van ebben az erdőben," tanakodott Philia. "Nem tudom hogy az erők barátságosak e vagy sem!"

"A legtöbbjük az," mondta csendesen Rowdy. "De néhányuk nem. Azok elvezetnek az erdő legsötétebb részeibe. De mi nem oda tarunk."

"Az az érzésem van, hogy már mérföldekre benn vagyunk az erdőben!" nyafogta Amelia.

"Csak azért mert a fák nagyon sűrűn nőnek," motyogta Zelgadis, körbenézve. "És nem láthatsz túl messzire." Oda sem figyelve közelebb húzta magához Ameliát.

Rowdy megfordult és folytatta útját az erdő mélye felé, ahol már éjszakai sötétség honolt. Beljebb valóban sokkal sötétebb volt. Rowdy végül megállt s szembefordult a többiekkel. "És most, látni fogtok egy lehetséges holnapot."

"Azt mondtam nem akarok az időben utazgatni!" kiáltotta Lina.

"Ah, te azt mondtad, nem akarsz VISSZA menni az időben," mosolygott Rowdy.

"Miért te!" morogta Lina.

De mielőtt bámi más is mondhatott volna, őt és Gourryt  körbevette a sötétség. Lina szemei kimeredtek s gyorsan társa felé kapta fejét, akiből csak a testét látta. Lenézett s látta hogy ő is eltűnt. "Gourry!"

Gourry bepánikolva nézett Linára. "Lina, mi folyik itt?!"

"Csak ne engedd el a kezem!" válaszolta kétségbeesetten, s érezte ahogy Gourry ujjai megszorították kezét.

Egy pillanattal később eloszlott a sötétség s egy sík terepen találták magukat. "Hol vagyunk?" kérdezte Lina remegve.

"BLUST RONDO!"

Mindkét Slayers felkiáltott s körbenézett, de a varázslat nem őket érte. Lina eltátotta száját, mikor meglátta tökéletes utánzatát nem messze tőle. A jövőbeli Lina idézte meg a varázslatot, és az igazi Lina Inverse a tűz és a füst között állt, Gourry kezét fogva, s látták ahogy a varázslat meg sem kottyan Golhamnak. Figyelték a jövőt, ahogy harcolni fognak a démonnal.

"Lina?" Gourry megigézve nézte a harcot s közelebb húzta magáhot Linát. "Ez a jövő?"

"Nagyon úgy néz ki," válaszolta. "Jövő, amikor harcolunk Golham-mal." Figyelte önmagát, ahogy elkezdi megidézni a Sárkány igát. Golham pedig felkészült a második támadásra. Lina látta, ahogy jövőbeli énje haja és köpenye felemelkedik lassan, de Golham támadása már túl közel volt - és ekkor... A jövőbeli Gourry Lina elé ugrott s Golham felé vette az irányt.

"Gourry!" kiáltotta Lina, de a jövőbeli énjéből még nem tört fel sikoly.

"Lina, itt vagyok!" húzta vissza Gourry.

"De ott is vagy!" kiabálta Lina kétségbeesetten. "Ez zavarba ejtő! Mi itt vagyunk - és igaziak vagyunk. De azok a jövőbeli énjeink! És te meg akarod támadni Golhamot!"

"Biztos csak még nem gondoltam végig," Gourry alsó ajkába harapott.

"Nyilvánvalóan nem!" kiabálta Lina. "Mivel a Fénykard nélkül -" Mondatát félbe szakította jövőbeli énjének sikoltása.

"GOURRY!!!!!!"

Lina és Gourry odafordultak, s látták ahogy vér fröccsen a levegőbe, majd a jövőbeli Gourry holtan összeesik, a jövőbeli Lina pedig hiszérikusan zokogni kezd.

"Nem..." Lina érezte ahogy testén végigfut a hideg. "Gourry!" ujjaival megszorította kezét. "Te... ez nem történhet meg."

"Ez nem..." mondta Gourry csendesen. "De ez fog holnap történni, nem?"

"Meg fogsz halni holnap?" Lina hangja megremegett. "NEM! Rowdy nem mutatta volna meg csak azért, hogy halálunk előtt még jól szórakozhassunk! Nem tenne ilyet! Biztos van valami megoldás... " tekintetét a jövőbeli énjére függesztette. épp Xellos mágikus talizmánjai erejét szedte össze. "Mit akarok most varázsolni?" kérdezte halkan. "A Sárkány Iga nem használt... A Végzet Villámait? És hogy tudok bármit is varázsolni, maikor te meghaltál és nem vagy mellettem?" Lina túl halkan kérdezte ezt, Gourry meg sem hallotta.

S ekkor a a jövőbeli Lina hangosan folytatta a kántálást, akinek hangja hisztérikusan csengett.

"Sötétség, a legmélyebb..."

"NEM!" kiáltotta magának Lina. "Nem használhatod ezt! Nem használhatod! Hallgass rám! Ne használd ezt a varázslatot!!! Mindent elpusztítasz vele!"

A kép összemosódott, s Lina érezte ahogy teste felemelkedik és újra eltűnik a sötétben. Gourry megragadta a karját, s Lina érezte, ahogy forró könnyei végigcsorognak arcán, majd újra szilárd talajt érzett a lába alatt s felnézett Rowdyra, aki nem mosolygott vissza rá.

"A többiek is mindjárt visszajönnek," mondta halkan.

~*~

Amelia szeme elől eloszlott a sötétség s egy puszta terepen találta magát. Körbenézett, s a távolban minden elmosódott, ami azt mmutatta hogy ez nem igazi. De ott állt mellette Zelgadis és fogta a kezét. Amelia rettegve nézett fel rá. *Hol vagyunk?"

"Azt hiszem most fogunk látni egy lehetséges jövőt," válaszolta Zelgadis. "Ezt mondta Rowdy, mikor eltűnt az erdőben."

"Nem tetszik ez nekem," motyogta.

Ekkor egy hangos zaj keltette fel a figyelmüket. Ekkor vették csak észre, hogy nincsenek egyedül. Amelia eltáttotta száját. "Zelgadis! Ha mi itt állunk, hogy lehetünk ott is?"

Alig tizenöt lépéssel előttük, ott állt a jövőbeli Amelia és Zelgadis.

Zelgadis magához húzta Ameliát. "Nem tudom. Annyit tudok, hogy Rowdy meg akart mutatni nekünk egy lehetséges jövőt..."

A jövőbeli képek egy varázslatot idéztek meg, ami végül Golhamba csapódott, de nem ártott neki. A hatalmas szörnyeteg csak nevetett, és azt mondta, hogy nem jelent neki problémát elpusztítani őket, hisz már így is végzett kettővel.

Amelia rémülten figyelte, ahogy Golham szájában fény gyűlik, s azt a jövőbeli Zelgadis felé lövi, akit tíz lépéssel hátrább repít a támadás s földön heverő testét vér veszi lassan körül. Az igazi Zelgadis, megszorította Amelia kezét és egy fél lépést hátrább lépett. A jövőbeli Amelia odarohant hozzá és azt mondta neki hogy tartson ki amíg ráolvas egy gyógyító varázslatot.

"Nincs elég időm," motyogja az igazi Amelia s még közelebb húzódik Zelgadishoz. "Nem tudok egy varázslatot sem megidézni mielőtt újra támadna!"

Figyelte, ahogy a jövőbeli Amelia felpattan mielőtt a gyógyító varázslat valóban hathatna s néhány lépéssel arréb szalad s elkezdi megidézni a Ra-Tilt-ot. De túl későn. Golham újabb fényes támadása eléri s visszarepít Zelgadishoz.

Amelia kezét szája elé kapta, s a horrort látva gyorsan Zelgadishoz fordul. "Nem értem! Miért akarta megmutatni ezt?"

zelgadis átkarolta Ameliát, ezze teljesen magához zárva, s elfordította tekintetét az előttük kirajzolódott véres képről. "Nem tudom." Lehunyta szemeit s érezte ahogy elkezdenek emelkedni. Mikor újra kinyitotta szemét, látta hogy ott áll Lina és Gourry mellett, s Amelia remegő testét magához szorítja. S Rowdy rájuk nézett, egy csepp jókedv sem bújkált ráncai között.

"Nem tart már sokáig. A másik kettő is mindjárt megérkezik."

~*~

Philia és Xellos nem mondtak egymásnak semmit, miközben kibontakozott előttük a jövőbeli kép. Nem néztek még egymásra sem, és megpróbáltak megfeledkezni még arról is hogy egymásra, pontosabban a kézfogásra vannak utalva.

Philia volt az első, aki megpillantotta az első lehetséges jövőt, Lina inverse-vel. Majd gyorsan jobbra nézett, ahol meglátta a jövőbeli Ameliát és Zelgdaist. Mindenhol csak vért látott, s döbbenten figyelte, ahogy Lina megidézi a Szörny Béklyót. "Ez... Ez szörny!" mondta lassan. "Mind meg fognak halni!"

Xellos mindkét szemét kinyitotta, s borzongva-csodálkozva látta, ahogy Lina kezeibe gyűlik az arany gömb. Amelia és Zelgadis pedig nem mozdulotak. Megborzongott. Miért mutatja meg az a vén szellem ezt neki?És hol van a jövőbeli Philia? Ekkor meglátta, nem messze állt, s vadul szállt szembe a démonnal. Reflexszerűen, egy kicsit erősebben megszorította az igazi Philia kezér, aki követte a tekintetét.

Egy erős fehér mágiai varázslat jelent meg a jövőbeli Philia kezében, haja teljesen felborzolódott. Az arca dühös volt, s Xellos hallotta szavait "Nem hagyom hogy nyerj! Miattuk elpusztítalak!" szájával "Kaotik"-ot  formált s Golham egy pillanatra eltűnt a fehér fényben.

Philia megrándult és hátralépett, az egyetlen ami visszatartotta Xellos keze volt. Figyelték