Witches and Wizards- Boszorkányok és varázslók 8
8. Első Nap a modern világban
Lassan visszajött Amelia, Zelgadis, Gourry és Lina azokkal a dolgokkal, amiket mondtam nekik, hogy hozzanak. Én ez idő alatt ideteleportáltam egy kést.
- Itt vannak, amiket kértél! -mondta Amelia és lerakta mellém. Én épp térdelve, egy fatányért teleportáltam ide.
- Kösz!
- Mi is megérkeztünk! -mondta Lina és lerakta mellém a kavicsokat.
- Köszi! -majd a tölgyfa kéregből lereszeltem egy kicsit, felvágtam a fehérgyökeret, feltörtem a makkot, a cseresznye magját kiszedtem, és ezeket beleraktam a fatányérba, majd a citromot kettévágtam, és a levét belecsavartam. Kevergettem majd a kavicsokat a tál köré raktam 5ágú csillag alakban.
- Nah ez megvan... Most jön a feketeleves! -mondtam.
- Mi? -kérdezte Amelia és odamentem hozzá, majd megvágtam az ujját.
- Áú! Ezt miért csináltad?! -kérdezte és meg akarta gyógyítani.
- Ne! Ezt direkt csináltam! Ehhez a bájitalhoz kell az utazóknak a véréből pár csepp. -mondtam, és a gyógyítást abbahagyta.
- De fáj...
- Bocs... Na egy kicsit csurgass az edénybe! -mondtam, majd a többieket is megvágtam, és ők is csurgattak a vérükből a tálba.
- Ez megvan akkor...
- Hé várj! Minket megvágtál... De magadat és a testvéreidet nem? -kérdezte Zelgadis.
- Épp most akartam, de csak Mayát és magamat vágom meg. Kent nem lehetne. Egy szempillantás alatt meggyógyítaná magát. Ő majd teleportál. -majd megvágtam Mayát és magamat, és mi is belecsurgattunk egy keveset a vérünkből.
- Álljatok körbe és fogjátok meg egymás kezét! -mondtam, Ken pedig elteleportált. A többiek meg tették, amit mondtam. A kör közepén volt a tál és én is. A könyvemből felolvastam egy igézetet:
- Vér a vérben, kéz a kézben. Dimenziók sokasága, egyet választunk az éjszakában. Ahová mi menni akarunk, a modern világ, ez akaratunk! -kiáltottam és már el is tűntünk. Majd az udvarunkban megjelentünk. Éjszaka, és csípős hideg volt, hiszen már november volt.
- Á ez az! Sikerült! -mondtam.
- Ez a ti világotok? Elég...
- Furcsa...
- Minden olyan más.
- Itt még az éjszaka is világos.
- Meg... A házak is furcsák...
- Mindegy mi milyen fura! Van itt vendéglő? -mondták ilyen sorrendbe: Zelgadis, Xellos, Sylpheel, Amelia, Gourry és Lina.
- A közelben nincs, de gyerünk be! Olyan jó pizzát sütök hogy az csak, na! Meg hideg is van, úgyhogy nyomás! -és bementünk. Ken már ott várt.
- Hello! Hú még itt is hideg van. Bekapcsoltad a fűtést? - kérdezte Maya.
- Nem még nem!
- Akkor én bekapcsolom! -mondtam és lementem a pincébe és bekapcsoltam a fűtést. Majd felmentem, Lináék meg csodálkoztak, hogy nincs kandalló, mégis meleg van.
- Ez hogy lehet Yolei?
- Egyszerű. Itt már ki ment a divatból a kandalló! Már egyszerű radiátor van. Ez sokkal jobb. -mondtam, miközben egy radiátorra mutattam.
- Ahha... értem.
- Éhes vagyok. Hol van az pizza, amiről beszéltél?? -faggatott Lina. De megláttam, hogy Amelia a sütőt kapcsolgatja.
- Ne Amelia! Ezt nem szabad, így tönkre megy! -rohantam hozzá.- De kösz, hogy bekapcsoltad! -majd a hűtőből kivettem egy sonkás-gombás pizzát. A kedvencem:) és beraktam a sütőbe. - Most már csak várni kell és kész! Addig körbe vezetlek titeket a házban.
- Oké! -mondta Lina és Amelia. Először a szüleim szobáját mutattam meg.
- Ez a szoba volt a szüleimé. És a fiúk itt fognak aludni. -mondtam.
- Mi? -kérdezte Gourry.
- De hisz itt csak egy ágy van! -mondta Zel.
- De az Francia ágy, kétszemélyes! Bár akkor azt nem tudom, hogy Xellos hol aludna...
- Nekem jó lesz itt is! -mondta Xellos a hálószobából, ami egybe volt az ebédlő szobával, ami egybe volt a konyhával, a szüleim szobája pedig, egy fürdőszoba, és a konyha mellet volt.
- Akkor nem leszek egyedül! Én is itt alszom! -vágta rá Ken és elhelyezkedett az egyik kanapén, Xellos meg a másikon.
- Rendben... Nektek jó? -kérdeztem Zeltől és Gourrytól.
- Aha! Jó!
- Rendben. Ez a hálószoba. Itt szoktunk tévézni, beszélgetni, és számítógépezni... Na meg bulizni!
- Tévézni? Számítógépezni? Mik ezek? -kérdezte értetlenül Sylpheel.
- Amikor néztük, hogy Rezo, Barbas és Dawson hogy pusztít itt, akkor tévéztünk, a számítógépezés az már bonyolultabb... Majd inkább megmutatom... -és leültünk a gép mellé. Elkezdtünk internetezni, chatelni és nagyon jól elütöttük az időt. De...
- A pizza! -kiltottam fel és gyorsan odateleportáltam a sütőhöz. Igaz, nem volt olyan messze, de minden perc számított. Szerencsémre nem égett oda, Pont olyan volt amilyen lennie kellett.
- Gyerekek, vacsora! -mondtam, és az asztalhoz ültek. Lina azt hitte az egész pizza az övé és már akarta megenni, de rászóltam.
- Lina! Nem az egész a tied! Ah... Ahogy látom csinálnom kell még egy pizzát...
- De én éhes vagyok!
- Ahogy mi is! -mondta Amelia.
- Meg van! -mondtam, majd mormoltam egy varázsigét és máris 3 pizza lett.- Tessék! Ennyi biztos elég! -és letettem az asztalra, majd kivettem egy szeletet és miközben ettem, kikapcsoltam a gépet. Én azzal az egy szelet pizzával jól laktam, de láttam, hogy itt sokat kell sütni-főzni. Mikor megvacsoráztak, folytattam a ház bemutatását. Most Maya szobáját mutattam. Amihez egy folyosó vezetett a hálószobából merőlegesen. Szembe volt az én szobám, mellette balra a másik fürdőszoba az mellett a WC és az mellett, egyben a végén Maya szobája. A másik végén meg a vendégszoba.
- Ez Maya szobája!
- És itt kik fognak aludni? Ez csak egyszemélyes ágy... -mondta Sylpheel.
- Itt én alszok, bocs! -mondta Maya, majd elvezettem őket a vendégszobába.
- Itt fogtok ti aludni! -mondtam Linának és Sylpheelnek.
- És én hol alszok? -faggatott Amelia.
- Te majd velem. -és megmutattam a szobámat.
- De ez csak 1 személyes ágy...
- Igen! Majd én a földön alszok, vagy matracon. Rendben?
- Rendben! De ez igazságos?
- Persze! Nah, most válaszuk ki, hogy milyen ruhát fogtok itt hordani!
- Nekünk is más ruhánk lesz? -kérdezte Gourry.
- Na ná! Majd Ken öltöztet! -mondtam és becsuktam a szobám ajtaját. Keresgéltem a ruháim közül, hátha valamelyik jó Ameliára. Találtam egy fehér hosszú ujjú felsőt, egy barna mellényt és egy hosszú farmer nadrágot, ami pont illet hozzá, és jó is volt rá
- Na ez jó? -kérdeztem!
- Tökéletes! -válaszolta.
- Rendben, ez lesz a pizsamád! -és a kezébe nyomtam egy fehér pizsamát.
- Oké! -és elment fürödni. Maya megmutatta, hogy mit hogyan kell használni. Pl.: vizet engedni, vizet leengedni, meg egyéb dolgok. Most Linát öltöztettem. Találtam neki egy vörös hosszú ujjút, egy fehér kardigánt és szintén egy farmer nadrágot.
- Ez megteszi?
- Na ná! -és adtam neki is egy pizsamát, majd Amelia visszajött, Lina meg elment. Most Sylpheel következett. Neki egy lila hosszú ujjút, egy permet kék félhosszú ujjút és szintén egy farmer nadrágot adtam.
- Ez nagyon jól áll!
- Kösz! -majd neki is járt egy pizsamát. És ő is elment fürdeni, mikor Lina visszajött. Közben a fiúkat Ken öltöztette. Gourryn egy fehér hosszú ujjú egy kék mellény és kék nadrág, Xelloson fekete hosszú ujjú, lila félhosszú ujjú és fekete nadrág, Zelen pedig sötétkék hosszú ujjú, egy szürke kigombolható hosszú ujjú, és egy sötétkék nadrág volt.
- Váó! Ezek aztán jól álnak nektek! Bár... apámé voltak ezek a cuccok, nem csoda, hogy mindenkire jóak! -mondtam - Pizsamátok van?
- Ööö...
- Nincs!
- Na akkor itt van! -és adtam mindenkinek egy pizsamát. Gourrynak égszínkéket, Xellosnak lilát Zelnek meg vajszínűt, olyant, mint az előző szerelése. Majd megfürödtek, és lefeküdtek.
- Jó éjszakát! -mondtam és lekapcsoltam a villanyt.
- Viszont! -mondta Zel, és Gourry, majd Xellostól és Kentől is elköszöntem. Ez után becsuktam a folyosó ajtaját. Hallottam hogy Maya, Lina, Sylpheel és Amelia nagyon nevetnek a vendégszobában. Bementem, és láttam hogy már meg volt ágyazva. Csak volt, mert a lányok párna csatáztak, és ezért nevettek.
- Hé! Nélkülem párna csatáztok! -és én is beszálltam. nagyon jól szórakoztunk. De hamar kifáradtunk és lefeküdtünk. Este még, lámpaoltás után, Ameliával még beszélgettem.
- Na milyen a világunk? -kérdeztem.
- Nem tudom... olyan érdekes és furcsa... Kíváncsi vagyok mindenre, ami itt van!
- Hohó... Hamarabb fogsz mindent megtudni, mint szeretnéd! -mondtam és elaludtunk.
|