08. - Egy árva a családban
8 rész: Egy árva a családba.
”1 Év múlva” Egy hideg téli éjszakán Alex befogadott egy 2 éves árva kislány, és Ilonának nevezte el a kicsit. Mindenki örült a kisjövevénynek, kivéve Zelgadist, de Rolanddel ellentét a férfi büszke volt, hogy még egy kisgyermek került a családjába. Junior boldog volt, hogy kistestvére lett, és sokáig játszott fogadott húgával. Zelgadis félre húzta párját, és kimentek a szobából. „Alex szerinted jó ötlet, hogy Ilonát megtartszuk?” - „De Zelgi te szerinted jó ötlet lenne ha hagyom, hogy halálra fagyjon. Különben is csak egy kisbaba, mi baj lehetne belőle?” - Váratlanul csőrend valami, és visszamentek a szobába. A padlón egy váza maradványai heverték szét. „Ilona volt!” - Mutatott a bölcsőben alvó kislányra Junior, és Zel párjára nézett. „Igazad van Alex. Valóban semmi baj nem lehet belőle?” - Szólt, és Roland dühöngni kezdett a kislány miatt. Alex lenyugtatta bátyját, majd lefektette Juniort. - ”2 Év múlva” a kastélyban Alex Ilonával törődött, miközben Zel elviszi Juniort a palota melletti erdőbe játszani. „Apu mondd csak Ilona tényleg fehér mágiát fog tanulni anyutól?” - „Igen, te meg a zöld, és a fekete mágiát.” - „Az jó! És ugye meg tanítasz kardot fogatni?” - „Persze, ha elég nagy leszel hozzá.” - „Nem! Én most akarok, most, most!!!” - „Senki sem mondta, hogy apának lenni könnyű lesz.” - Gondolta Zel, és a tisztáshoz vezette a kisfiút. Váratlanul Yellow jelent meg, és felkiáltott: „Felség farkasemberek a királyságban!” - „Yellow vidd haza Juniort!” - A kisfiú megszólalt: „Apu veled mehetek?” - „Nem! Menj haza!” - Szólt a férfi, majd elrohant. „Én soha nem mehetek sehová!” - „Butaság Junior herceg. Ha felnősz akkor majd harkurázhatod azokat a farkasembereket láttástól vakulásig. És öröké tartó sebeik lesznek tőled.” - Próbálta vigasztalta Yellow a kisfiút, miközben visszavezette őt a kastélyba. Ott Junior nem anyja szobájába ment, ahogy szokott, hanem nagybátyja szobájába lépet be. „Roland bácsi találd ki, ki vagyok?!” - „Utálom a találós játékokat!...” - Szólt Roland, mire fáradtan leült székére. „Én leszek apu után a tűzrókák hercege.” - „Na ne mondd.” - „De igen... Apu megmutatta az egész királyságot... Enyém lesz az egész birodalom!” - Nevetett Junior, és Roland nem mosolyodott el a kicsi nevetésén. „Junior nézd el nekem, hogy nem ugrálok rögtön a boldogságtól. Eltört a lábam.” - A kisfiú odament, és így szólt: „Roland bácsi ha én herceg leszek, akkor te mi leszel?” - „Egy szánta rokonod.” - A kisgyerek majdnem hagyatvágta magát, és így szólt: „De vicces vagy ma Roland bátyó!” - Nevetett fel Junior, és a fiú elmosolyodott. „Nem is hinnéd mennyire... Szóval apád megmutatott mindent, igaz?” - „De még mennyit!” - „De ugye nem mutatta meg mi van az erdő mélyében?” - „Azt még nem. És nem engedte meg, hogy oda menjek. Még ha anyu is jönne, akkor se mehetek oda...” - „És mennyire igaza van. Veszélyes hely az. Oda csak a legbátrabbak mehetnek...” - „Én bátor vagyok. De Roland bácsi mi van ott?...” - „Bocs Junior, nem mondhatom meg.” - „Miért nem?” - „Ejnye Junior, hogyan akarhatnék rosszat a legkedvesebb unokaöcsémnek.” - „De hát én vagyok az egyetlen unokaöcséd.” - „Annál jobban óvnom kell téged a veszélyektől... Farkasemberek barlangjától meg még jobban... Opsz!” - Hökkent meg a fiú, és Junior nagyon elmosolyodott. „Farkasember micsoda?... Hűha.” - „Jajj ne elszóltam magam. De előbb vagy utóbb úgy is rájöttél volna, mert olyan okos kisgyerek vagy... De ígérd meg nekem, hogy soha nem mész arra a veszélyes helyre.” - „Megígérem.” - „Rendes tőled. Akkor nyomás játszani... De ne feledt ez a mi közös titkunk.” - Szólt mire Junior kirohant a szobából. Hirtelen Roland átváltozott Xellossá, és a fiú örült, hogy a farkasemberek nem fognak éhezni a barlangban. Eközben az igazi Roland segített Zelgadisnak elüldöznie a farkasembereket.
|