4. fejezet

Reggel Xellos a fogad� sz�lkakas�n �llt s a messzes�get f�rk�szte. Azon gondolkodott, m�r el�g r�g�ta, amit Jesse mondott a fegyverekr�l. Na persze, nevets�gesnek tartotta, hogy egy emberek �ltal k�sz�tett fegyver ak�r csak megsebezhetne egy sz�rnyet, de valami rossz �rz�s motoszk�lt benne.

A t�j f�rk�sz�se k�zben egy �j gondolat tolakodott a fej�be: ha val�ban k�pes v�gezni a sz�rnyekkel az a fegyver, tal�n feljebb l�phetne a seg�ts�g�vel a rangl�tr�n… De ez a gondolat �jra keser�s�ggel t�lt�tte el. Ism�t esz�be jutott, mennyire is ut�lja, hogy parancsolnak neki, hogy nem azt teheti, amit akar, hogy nem szabad. A n�la er�sebb Mazoku Urak parancsait kell lesnie minden percben, �s felt�tlen�l engedelmeskednie kell is nekik. Gy�l�lte ezt a hierarchi�t.

Gondolatait egy artikul�latlan ord�t�s szak�totta f�lbe. A kiab�l�s Lin�t�l j�tt, �rdekl�dve ugrott h�t le a boszork�ny ablakp�rk�ny�ra. �pp hogy talaj ker�lt a talpa al�, az ablak kicsap�dott, s Xellos egyens�ly�t vesztve leesett. Lina sik�tott m�g egyet, majd a Mazoku l�tta, amin egy �jjeli lepke r�ppen ki az ablakon. M�g mindig a f�ld�n fek�dt, a h�t�n, s a k�k eget meg Lina ablak�t b�multa. A boszork�ny egy pillanat m�lva meg is jelent, k�r�ln�zett, majd meglepetten tekintett le a f�ld�n fekv� Mazokura.

- Te meg mit csin�lsz ott? - ki�ltotta le.

Xellos egy m�sodpercig majdnem elk�romkodta mag�t, majd amennyire sajg� tagjai engedt�k, elmosolyodott. - �pp a testek lees�s�t �s a f�ld h�m�rs�klet�t tanulm�nyozom.

- Aha. - morogta Lina, s nem �rtette a Mazoku f�jdalmas mosoly�t. - Nekem mindegy, hogy mit csin�lsz, de mire indulunk vakard fel onnan magad, ok�? - S elt�nt az ablakb�l.

Xellos egy cseppet inger�lten n�zett ut�na, majd egy m�sik ablak is kicsap�dott, s megjelent benne az �lmosan �s�toz� Philia. Xellos hamar m�rlegelte, hogy milyen nevets�gesen festhet k�nyszer� helyzet�ben, de t�lzottan f�jtak m�g a tagjai ahhoz hogy megmozduljon.

Philia r�n�zett, majd az ablakba k�ny�k�lve g�nyosan elmosolyodott. - J�l aludt�l ott lent?

- Igen, ki k�ne egyszer pr�b�lnod, p�ratlan a hideg anyaf�ld�n aludni!

- K�pzelem… - Philia j�t mulatott a Mazoku f�jdalmas mosoly�n.

Egy hossz� perc telt el n�m�n, Xellos pedig addig nem volt hajland� fel�llni, am�g Philia el nem t�nik az ablakb�l (mivel biztos volt benne, hogy nem menne egy k�nnyen az a fel�ll�s).

- Szerintem igyekezned k�ne, mert Lina megesz minden! - pr�b�lkozott, de az Aranys�rk�ny csak legyintett.

- Nem baj, el�bb megn�zem, meg b�rsz-e mozdulni.

�jabb k�nos perc telt el, de nem t�rt�nt semmi. Xellos m�r egyre ink�bb �gy �rezte, ebb�l a helyzetb�l csak � j�het ki megal�zva, �gy h�t kezeit tark�ja al� tette, egyik l�b�t felh�zta s f�ty�r�szve b�mulni kezdte az eget.

- Na mi van, nem b�rsz fel�llni? - g�nyol�dott Philia. - Ha akarod, lek�ld�k valakit hogy seg�tsen fel…

- Igaz�n nincs r� sz�ks�gem, �s FEL TUDOK �LLNI, csak nem akarok…

- Na l�ssam! - v�gta r� az Aranys�rk�ny. Xellos vetett r� egy megvet� pillant�st, majd folytatta a f�ty�r�sz�st, Philia pedig elt�nt az ablakban. Nagyot s�hajtva ny�jt�ztatta ki tagjait, de miel�tt megk�s�rhetett volna egy fel�ll�st, az Aranys�rk�ny ablak�b�l egy nagy kancs� j�ghideg v�z z�dult r�.

- Oh, bocsi, nem l�ttam, hogy m�g ott vagy! - szabadkozott �jra az ablakban k�ny�kl� Philia sz�ja k�r�l csintalan mosollyal.

Xellos szitkoz�dva �lt fel, de mire �jra feln�zett, az Aranys�rk�ny m�r elt�nt az ablakb�l.

Egy kisl�ny szaladt ki a fogad� ajtaj�n, kez�ben egy v�d�rrel, s Xellos fej�ben nyomban kirajzol�dott a bossz�.

Phili�nak ezek ut�n m�ris felh�tlen j�kedve lett. Azzal hogy borsot tudott t�rni kis „ellens�ge” orra al�. �jra �s �jra felid�zte a Mazoku arc�t, ami le�rhatatlan �r�mmel t�lt�tte el. M�g akkor is kuncogott, mikor lehuppant Lina �s Zelgadis k�z�, az �tkez�asztaln�l.

- Mi�rt van ilyen j� kedved? - n�zett r� Zel.

- Csak amiatt az ostoba Mazoku miatt. - felelte az Aranys�rk�ny.

Zelgadis m�g meg sem �rtette a kijelent�s l�nyeg�t, Xellos l�pett be a fogad�ja, k�peny�b�l m�g mindig cs�p�g�tt a v�z s csurom vizes volt. Kez�ben egy v�dr�t tartotta, amit egy hirtelen mozdulattal Philia fel� lend�tett, s az Aranys�rk�nyt bebor�totta egy pillanatra a j�ghideg v�z.

Philia csak pihegni tudott, vizes haja �s ruh�ja test�hez tapadt. A padl�ra patakokban csorgott le a v�z r�la. A fogad� vend�gei mind n�m�n n�zt�k az esem�nyeket, m�g a l�gy sem mert z�mm�gni. A percek n�m�n teltek, a fesz�lts�g szinte tapinthat� volt a leveg�ben, m�g Philia kicsavarta haj�b�l a vizet. Lina, Amelia �s Zelgadis v�ltottak egy jelent�s�gteljes pillant�st.

Philia lassan megfordult, arckifejez�se hideg �s �rzelemmentes volt, szemeit lehunyta. Elindult a Mazoku fel�, aki m�r felk�sz�lt a k�zelg� csap�s el�l elhajolni, de ehelyett Philia csak karon ragadta �s kicib�lta a fogad�b�l. Lina, Amelia �s Zelgadis egyszerre pattantak fel, Lacey �s Jesse pedig egyb�l ut�nuk sietett.

Odakint Philia m�g mindig Xellost h�zta, aki lassan felvette a l�nnyal a ritmust, k�v�ncsis�ga fel�lkerekedett f�lelm�n. - M�gis hov� viszel?

Philia azonban nem v�laszolt. Xellos m�r kezdett rosszra gondolni, mikor az Aranys�rk�ny hirtelen el�rel�kte, l�ba al�l viszont elfogyott a talaj. Arccal el�re belezuhant a foly�ba, s miel�tt m�g l�legzethez jutott volna, Philia a h�t�ra �lt, s fej�t a v�z al� nyomta.

Lin��k �pp id�ben �rkeztek. De nem az�rt, hogy megments�k Xellost.

- Philia, meddig fog ez m�g eltartani? - k�rdezte Lina t�relmetlen�l.

- Csak addig, am�g mozog! - v�laszolt Philia, vizes haja szem�be l�gott �s el�g nagy er�t kellett kifejtenie, hogy a Mazokut tov�bbra is a v�zben tartsa.

- Lina kisasszony, nem k�ne seg�ten�nk? - aggodalmaskodott Jesse, de hi�baval� volt, mert Xellos ekkor felbor�totta Phili�t, s semmit sem lehetett l�tni, csak a vizet.

- Cephied szerelm�re, mikor n�nek m�r fel?! - emelte az �gre tekintet�t Lina.

- Legal�bb j�l sz�rakoznak - pr�b�lkozott optimista lenni Amelia.

- V�zbe fogj�k fojtani egym�st! - aggodalmaskodott Lacey, ide-oda r�pk�dve.

- Ugyan… BEFEJEZNI! - ord�totta el mag�t Lina, mire Philia �s Xellos lihegve ter�ltek el egym�s mellett. - Ezek ut�n k�pesek lesztek �rtelmes feln�ttek m�dj�ra viselkedni, �s nem v�zbe fojtani egym�st?! - Egyik�k sem v�laszolt, csak lihegett. - Na, szedj�tek �ssze magatokat �s induljunk gyorsan!

- De Lina kisasszony, m�g nem is fizett�nk! - figyelmeztette Jesse, de Lina ann�l s�rg�sebbre vette a dolgot.

- �s az�rt induljunk m�ris! Gyer�nk! - Lina �s a t�bbiek, a parton hagyva Phili�t �s Xellost. M�g p�r percig n�m�n lihegtek, majd nagy nehezen felt�p�szkodtak s a csapat ut�n eredtek.

- Legy�ztelek… - motyogta Philia, vizes ruh�ja megnehez�tette j�r�s�t.

- �lmodban. Szerencs�d, hogy nem fojtottalak v�zbe… - mondta ugyan olyan f�radt hangon Xellos.

Mindketten fels�hajtottak, t�l f�radtak voltak m�g a vitatkoz�shoz is.

Lina el�tkozta a napot, mikor �sszetal�lkozott Xellosszal �s Phili�val. A k�t el�tkozott a csapat v�g�n kullogott, m�g mindig vizes nyomokat hagyva maguk ut�n. Viszont annak valami f�le k�pen �r�lt, hogy nem kellett a fogad�ban fizetni. Ennyivel is beljebb volt p�nz�gyileg. Gyomra viszont f�jdalmasan megkord�lt. A k�t j�mad�rnak k�sz�nhet�en nem reggeliztek meg. �s pedig a reggeli a legfontosabb �tkez�s, ism�telte mindig Lina. Viszont nem l�tott k�zel s t�vol egy �rva kis falucsk�t sem. Semmit. Nagyot s�hajtott, �s tov�bb vonszolta mag�t, gyomra minduntalan megkord�lt.

- Na, l�tsz valamit?! - Lina lentr�l kiab�lt fel a fa tetej�n n�zel�d� Xellosnak.

- L�tni l�tok, - felelte. Kezdte unni, hogy semmi nem t�rt�nik. - Nincs sehol egy falu sem, de a t�j csod�s.

- Az lehet, de a t�jk�ppel nem lakok j�l... - morogta Lina az orra alatt. - Na, akkor gyer�nk!

Lina �jra felvette a temp�t, de Philia hamar mell� szeg�d�tt.

- Lina, m�r r�g�ta szerettem volna megk�rdezni valamit, - mondta.

- K�rdezz! - t�rta sz�t karjait Lina.

- A n�v�redr�l, Lun�r�l �rdekl�dn�k...

- Luna Zelas-szal van, Xellos f�n�k�vel. - v�laszolta gyorsan Lina. - M�r hossz� �vek �ta nem l�ttam, h�l' istennek. Persze az esk�v�re elj�tt, de az�ta... se h�re, se hamva.

- �rtem... Pedig azt rem�ltem, tal�n Luna kisasszony seg�thetne...

- Luna? Soha. Neeem... Az igazs�g az, hogy �gy tudom, nagyon meggyeng�lt. Ez az �j Er� lehet az oka, mert �gy eml�kszem, az�ta van Zelas b�v�hely�n.

- Csak nem a Mesteremr�l csever�sztek? - jelent mellett�k hirtelen Xellos, vid�man mosolyogva.

- Menj innen, nem l�tod, hogy besz�lget�nk?! - f�rmedt r� Philia, de Lina leintette.

- Xellos, j�l sejtem, hogy Zelas m�r nincs a Farkas Szigeteken?

- Az a helyzet, hogy ez egy titok, - felelte cseveg� hangon, majd cinkosan r�kacsintott Lin�ra. - De meg kell hogy mondjam, tal�n nem �rtok senkinek, ha elmondom, a Farkas Szigetek per pillanat lakatlan.

- �s hol van Zelas?

- Dynast-tal �s Dolphin-nal �szakon.

- AHA! - ki�ltotta diadalmasan Philia. - Tudtam! A Mazokuk mind gy�v�k, ez�rt farkukat beh�zva, vony�tva menek�ltek �szakra!

- Mert a S�rk�nyok b�trak, �s nem a Katato Hegyekben bujk�lnak, - v�gott vissza Xellos.

- El�g m�r! - mondta emelt hangon Lina. - Mi�rt vannak a leger�sebb Mazokuk mind egy helyen?

- Pasz, - vont v�llat Xellos.

- Tuti, hogy tudod... - jelentette ki Philia szemreh�ny�an.

- Ha tudn�m, akkor sem osztan�m meg Veled, dr�ga Philia, - vigyorgott r� Xellos.

- Megint kezditek! - ki�ltott fel Lina. Erre mindenki elhallgatott. - A Farkas Szigetek az�ta lakatlan, ami�ta j�tt ez az �j er�? Ezt nem �rtem. Hogy tudtak azok az egyszer� haland�k el�ld�zni onnan egy csom� er�s Mazokut, k�zt�k a F�n�k�det?

- Ez azt�n remek k�rd�s, Lina, csak hogy �n sem tudom r� a v�laszt! - felelte k�nnyed�n Xellos, n�mi �llel a hangj�ban.  - Mivel j�magam akkor �pp barlangon k�v�l tart�zkodott, nem volt szerencs�m l�tni.

- �s nem k�rdezted meg Zelast?

- Nem besz�ltem az�ta vele...

Lina meg�llt. - Na �lljon csak meg a menet! Hogy lehet, hogy nem besz�lt�l vele? Akkor meg m�gis, ki mondta hogy j�jj el hozz�m?!

Xellos elgondolkozott, majd elvigyorodott. - Szer�ny szem�lyem!

Lina szemei megvillantak, satuba fogta a Mazoku nyak�t, �s fojtogatni kezdte. - Te minden l�ben kan�l, ideges�t� sz�rny! Most is a saj�t sz�ml�dra utazol?!

- Lina, f�lre�rted... - h�r�gte Xellos. - Csak vicceltem!

Lina elengedte a Mazokut, majd m�g egyet a fej�re s�zott. - Rossz vicc volt!

- Mi a baj, Lina kisasszony? - k�rdezte Amelia. � �s Zelgadis most �rt�k be a tri�t.

- Xellos m�r megint miben mesterkedik?

- Jaj, de negat�v vagy, Zelgadis! - mondta Xellos, mire Zel r�villantotta szemeit, �s befejezte a piszk�l�d�st.

- Igen, de h�t mikor nem? - s�hajtotta Lina.

- Xellos �r, mi�rt nem �llsz v�gre �t a j� oldalra? - Kezdett bele Amelia hevesen sz�noklat�ba. - Vesd le v�gre a gonoszs�g g�ny�j�t, �s �rezd meg az Igazs�g �s a Szeretet csod�s meleg�t!

- Amelia, k�rlek, ne...! - roskadt le a f�ldre Xellos.

- Xellos m�g ha akarna se tudna valami pozit�vat �rezni, - sz�lalt meg f�l�nyes hangon Philia. - Az � kis aszott, fekete sz�v�vel... Hah!

- Indul�s! - ki�ltotta el mag�t Lina, miel�tt m�g Xellos visszav�ghatott volna Phili�nak. Lina hasa hangosan megkord�lt.- �hes vagyok.

- Azt halljuk. - felelte g�nyosan Xellos.

- Remek! Akkor fogj nekem egy nyulat, Xeli! - v�laszolta Lina, ellentmond�st nem t�r� hangon. Xellos h�tr�lt egy l�p�st, majd k�nyszeredetten elmosolyodott.

- Lina kisasszony... - kezdte el. - Mi lenne, ha ink�bb a k�zelben tany�r�l bandit�kt�l lopn�l �telt?

- Ok�. - egyezett bele Lina. Megfordult, les�t�lt az �tr�l �s le�lt egy fa t�v�be. - J� utat, Xellos, �s j� sok kaj�t hozz�l!

Mindenki Xellosra n�zett. - H�t, azt hiszem, nekem van jobb dolgom. - felelte �s elmosolyodott. - Viszl�t! - �s elt�nt. Valahogy mindenki sz�m�tott erre, Lina pedig felpattant.

- Gyer�nk tov�bb, legal�bb legyen nyugodt utunk!

V�g�l is nem lett nyugodt �tjuk. De ez nem Xellos miatt volt (aki miut�n Lina megeb�delt, visszat�rt). A zavart Lina „hobbjia”, a bandita-fosztogat�s okozta.

Eb�d ut�n, mikor Lina �gy �rezte, t�l k�nny� az ersz�nye, megc�lozt�k a legk�zelebbi bandita tany�t. Minden sim�n ment, mindaddig, am�g a bandit�k f�ld alatti l�por rakt�ra fel nem robbant, kijjebb rudalva ezzel a csapatot. Ezek ut�n persze mindenki inger�lt volt �s ny�zott.

De napnyugt�ra be�rtek a kis falu kocsm�j�ba. Odabent sz�lt a zene, �s nyuszi-l�nyok sz�rakoztatt�k a vend�geket. Mindenkinek j� kedve volt, a csapos pedig nem gy�zte �jra t�lteni a poharakat �s kors�kat.

A kis csapat le�lt egy szabad asztalhoz. Lina r�gt�n rendelt egy pinc�rl�nyt�l, aki kis piros ruh�csk�t viselt, fekete necc harisny�t, fenek�re feh�r kis pom-pom farok volt varrva, fej�n pedig hajp�ntot viselt, amire k�t feh�r nyuszif�l volt r�gz�tve. A f�rfiak mind ezeket a l�nyokat st�r�lt�k, de csak �ten voltak.

Miut�n meg�rkezett a vacsora, �s minden t�ny�r ki�r�lt, Lina ersz�nye ut�n kutatott. De mindhi�ba, �gy t�nt, a banditat�borban bek�vetkezett robban�sn�l elvesztette. �gy viszont nem volt el�g p�nz�k kifizetni a vacsor�t. Viszont amikor ezt k�z�lt�k, a tulajdonos v�r�s fejjel, homlok�n kidagad� erekkel t�rtetett az asztaluk fel�.

- M�gis hogy mer�szelik…?! Le fogj�k dolgozni! – fujtatta.

- Nekem lenne egy jobb �tletem,- sz�lalt meg Xellos, let�ve ki�r�lt borospohar�t s f�lrevonult a tulajjal. A csapat t�bbi tagja mind meglepve figyelte, ahogy a f�rfi lassan megnyugszik, s a csapatot figyelve b�logat Xellos szavaira. Mikor visszat�rtek az asztalhoz, mindenki �rdekl�dve f�lelt.

- Rendben, akkor a fekete �s a sz�ke haj� h�lgy j�jj�n velem. – mondta a tulaj. Amelia �s Philia v�ltottak egy pillant�st, majd k�vett�k a k�v�r kis ember, s elt�ntek egy ajt� m�g�tt.

- Mit m�velt�l, Xellos?! - k�rdezte idegesen Lina.

- Elint�ztem a probl�m�t. – felelte titokzatos mosollyal a Mazoku. – De p�r perc m�lva megl�thatod.

Nem is kellett sokat v�rni. N�h�ny perc m�lva megjelent a tulaj, nyom�ban Ameli�val �s Phili�val. Mindketten ugyanazt a jelmezt viselt�k, amit a pinc�rl�nyok is.

- Te j� �g… - mondta Lina. – Ez… zseni�lis Xellos!

- Mi az hogy „zseni�lis”?! – h�ledezett Philia. Arca m�g mindig piros volt a megal�ztat�st�l, de szemei csak �gy szikr�ztak a d�ht�l, s�rk�nyfarka pedig megjelent. – Ez-ez-ez-ez h�lyes�g!

- Ne hisztizz m�r Philia, - mondta Xellos. Tekintete egy pillanatra megakadt az Aranys�rk�ny fark�n, majd felpattant �s a kis pom-pom farkat a s�rk�nyfarok v�g�re tette. Phili�t ett�l kir�zta a hideg. – �gy m�r t�k�letes! – jelentette ki vigyorogva.

- Te �t�d�tt! N�zd meg hogy n�zek ki! �n erre nem vagyok hajland�! – d�h�ng�tt Philia, s els� l�p�sk�nt levette k�nyelmetlen magas sark� cip�j�t.

- Jaj, Philia, ne csin�ld m�r…

- Szerintem nagyon aranyosak ezek a ruh�k! – mondta vid�man Amelia, s meghallva egy vend�g h�v� szav�t, m�r szaladt is. A t�bbiek sajn�lkozva n�ztek ut�na.

- Legal�bb � �lvezi… - morogta Zelgadis.

- De �n nem! – folytatta Philia.

- Jaj, Cephied szerelm�re, ne csin�ld m�r a par�d�t! – �llt fel Lina.

- Ok�, de akkor te is �lt�zz be!

- Azt m�r nem. M�g hogy �N egy ILYEN jelmezbe… soha!

- H�t igen, - sz�lalt meg Xellos is. – Az�rt aj�nlottam Ameli�t �s Phili�t, mert Lin�nak t�l kicsi a melle egy ilyen ruh�hoz.

Lina erre t�mad�sba lend�lt, hogy meg�lje a Mazokut.

- �s m�g minket tartanak gyereknek,- jegyezte meg Lacey Jessenek, aki egyet�rt�en b�lintott.

Az este pedig eg�sz kellemesen telt. Amelia �s Philia az asztalok k�z�tt szaladg�ltak, s pr�b�lt�k kiker�lni a t�l r�szeg vend�geket, akikkel ha nem vigy�ztak, k�nnyed�n otthagyhatt�k a nyuszifarkukat.

Mikor m�r alig volt vend�g, s odakint az �g teljesen fekete volt, az egyik kedves pinc�rl�ny elv�llalta a tov�bbiakat, �gy Amelia �s Philia f�radtan indult fel k�z�s szob�jukba, mikor hirtelen megjelent k�zt�k Xellos.

- Te meg mit akarsz? – morogta f�radtan Philia.

- Csak gondoltam �n is megyek lefek�dni. A t�bbiek m�r mind r�g�ta alszanak.

- �s te akkor mi�rt nem alszol?

- Gondoltam, hogy irigykedjen a t�bbi ember, megmutatom hogy �n megyek fel a k�t legszebb nyuszival! – mondta vigyorogva �s �tkarolta mindk�t l�ny derek�t.

- �lmodozz csak, perverz diszn�! – Philia egy mozdulattal h�tral�kte.

- J� �jt, Xellos! – k�sz�nt el Amelia, majd Philia is bel�pett ut�na a szob�ba, majd m�g egyszer h�tran�zett Xellosra.

- �s j� �jt puszit nem kapok? – k�rdezte a Mazoku vigyorogva, s mikor Philia becsapta az ajt�t, � is elvonult a saj�t szob�j�ba.

Amelia viszont nem tudott aludni. A plafont b�multa, a Hold f�nye r�vet�lt, odakintr�l csak a kuk�kban kutat� macsk�k t�voli zaja hallatszott, s Philia is b�k�sen aludt a szoba m�sik fel�ben.

De Amelia nem tudott. Pedig nagyon kimer�lt volt, sajgott a l�ba a cip�t�l, de m�gsem tudott elaludni. Valami motoszk�lt benne, de nem tudta megfogalmazni az �rz�st. Igaz�b�l nem is �rtette. K�l�n�s, tal�n aggodalomhoz hasonl�tott az �rz�s, de m�gsem az volt. S ez a k�l�n�s, nyugtalan�t� �rz�s nem hagyta nyugodni.

Forgol�dott, az �gy pedig nyikorgott. V�g�l tal�lt egy f�nysugarat, ami megnyugtatta. Egy r�gi eml�ket, egy �rz�st. Ezt a boldog�t�, felszabad�t� �rz�st akarta �rezni ism�t. �rezte, amikor v�geztek Rezo m�solat�val, amikor a Pokol Ura elpusztult �s Lina �s Gourry megmenek�lt, �s amikor legy�zt�k Dark Start. A Diadal semmihez sem hasonl�that� �rz�se, amit a hozz� vezet� munka �s k�zdelem �r�n �rtek el. Megfoghatatlan �s le�rhatatlan, semmihez sem hasonl�t�, �s semmi m�ssal nem kiv�lthat� �rz�s. �s azzal, hogy �jra felid�zte mindezt, hogy �jra �rezte a diadal halv�ny kis szikr�it a sz�ve m�ly�n, megnyugodott, s elnyomta az �lom.