Slayers Novelty – Episode 14.

- Vegyük le róla a csizmát! – tanácsolta Amelia.

- Mágiaburok védi. – mondta Ayden.

- Mi? – nézett kérdően Zelgadis, mire Filia bólintva válaszolt:

- Az anyó eléggé felkészült lehet, mivel Lina kisasszony csizmája védi a testét, de közben úgymond mérgezi az elméjét.

- Lassan nem fog reagálni másra, csak amit az öregasszony kérdez tőle. – szólt Chris.

- Bizony! És nem tudtok ellene semmit sem tenni! – hahotázott öreges kacajjal az anyó, majd a városlakókkal együtt sarkon fordultak és elrohantak.

Hőseink értetlenül nézték a távolodó embereket, aztán eszükbe jutott, és egyszerre kiáltották:

- Lina!!!

Linát ugyanis az elsiető emberek magukkal vitték, hősünk pedig akarva-akaratlanul, üres tekintettel ment velük.

14. (66.) rész: Titkokról fecseg a szám. De ez már nem az én hibám!

            Hőseink a vörös hajú kisboszorkány nélkül töltötték délutánjukat egy fogadóban. Lina nyomára nem akadtak, és fogalmuk sincs, hol keressék elrabolt társukat. Filia hátradőlve a széken fennhordva így szólt:

- Semmire nem megyünk, ha itt múlatjuk az időnket.

- Akad jobb ötleted? – kérdezte Chris felállva – Lina kisasszonyt bárhová vihették azok az elvetemült Bowy-ba valósiak.

- Elnézést… - szólt a mellettük lévő asztalnál ülő úr – Bowy-t mondott?

- Igen. Tud esetleg róluk valamit? – érdeklődött Zelgadis, mire a férfi körülnézett óvatosan, és átült hőseink asztalához, Gourry székét arrébb tolva, mivel a szőke harcos nyugodtan aludt az asztalnál.

- Nos, ami azt illeti… - kezdte mondandóját kissé halkabbra véve hangerejét – Hallottam dolgokat az odavalósiakról. Állítólag minden lakónak van mágikus hatalma, de azt mindenki hagyomány szerint leadja a város főboszorkányának.

- Ez az anyó lesz, akivel találkoztunk. – jegyezte meg Ayden.

- Mi dolgotok volt nektek vele? – kérdezte a férfi.

- Megbűvölte, majd elrabolta egy társunkat, és elmenekült. – magyarázta röviden Zel.

- Nyomukat vesztettük, és most nem tudjuk, mit tegyünk. – sóhajtott Amelia.

A férfi ekkor így szólt:

- Szerintem tudok nektek segíteni. Gyertek velem!

- Hová? – nézett furcsállóan Filia.

- Azt hiszem, tudom, hol vannak a falusiak. – felelt az ember, majd az ajtóig sétált, onnan intett hőseinknek, hogy kövessék, ő pedig kiszaladt az ajtón.

A kis társaság kissé megörülve a jó hírnek, futásnak eredt az előresiető férfi után. Néhány omladozó ház, majd fák, s végül kisebb sivár terület mellett haladtak el hőseink. Eredményként egy barlangnyílással teli sziklafalhoz értek.

            Mindeközben valahol e hegynek mélyen a belsejében, sok-sok járat labirintusa mögött emberi hangok moraja hallatszott. A cseppkőszerűségek lefelé csüngő, kihegyesedő végeiről visszhangzó vízcseppek potyogtak. Egy kőtömb mögött ismerős vörös hajkoronás lány ült háttal; Lina volt az, egy székhez kötözve. Ugyanazzal az üres tekintettel nézett a semmibe, mint amikor elrabolták. A falusiak mind hátrébb álltak, hősünk előtt csupán az a főboszorkány állt, aki megbabonázta.

- Ki volt az első szörnyeteg, akivel dolgotok akadt? – kérdezte az anyó. Úgy tűnt, csupán most kezdhették a vallatást.

- A Rubinszemű Shabranigdo volt a legelső. – felelt ridegen Lina.

- Mit tettetek? – folytatta a kérdező.

- Megannyi varázslattal próbálkozva, reménytelen csatának tűnt. Én a társamtól kölcsönvett Fénykardban idéztem meg egy Szörnybéklyót.

- Mi történt?

- A Sötétség ura elpusztult. – válaszolt rendületlenül hősünk.

- Beszélj további pusztításotokról!

- Zanafar, és a Vörös pap másolatának szövetsége. Saygram, és Gaav, a Démoni sárkánykirály összeesküvése. Phibrizzo, a Pokol szolgájának végzetes terve. Valgaav bosszúja, és végül Sötét csillag pusztítása. – sorolta Lina a semmibe tekintve.

- A lány gondolatai nagyon messzire szálltak elméjében. – jegyezte meg a boszorkány a népnek, akik teljesen el voltak ámulva attól, amit Lina beszélt – Nyilván régi emlékeket zargattam meg kérésemmel, de most… Szólj friss harcokról!

Lina kis ideig hallgatott, majd rákezdett:

- Dymol, a Lidércek ura. Meefrace szolgái, majd maga a Kárhozat hercege.

- Ezekkel mind dolgotok akadt? – kérdezte sejtelmesen az anyó, mire Lina csupán egy helyeslő bólintást intézett felé.

            Lina társai és a férfi, aki vezette őket, éppen az egy nyílást kiválasztva a hegy gyomrának egyik járatában kutyagoltak. A járat szűk volt, és hőseink testükkel meggörbülve, négykézláb haladtak előre.

- Nem éppen így képzeltem a jövőbeli kalandokat. – panaszkodott Chris.

- Szűkösen vagyunk itt. – jegyezte meg Filia.

- Pont ilyenkor nincs itt Lina… - kezdte Gourry.

- Hogy jön ez ide Gourry úrfi? – kérdezte Amelia, miközben próbált előre haladni a járatban kisebb-nagyobb sikerrel, mivel Zelgadis szinte minden kőnél megállt vizsgálódni. Ayden, aki Zel előtt járt már, megfogta a kiméra köpenyét, és húzta maga után, hogy haladjon a sor.

- Lina a fogpiszkáló testével itt könnyedén haladna. – fejezte be Gourry imént elkezdett mondandóját. A többiek e kijelentésre vízcseppel reagáltak.

- A társatok erre lesz. – mondta határozottan, az elöl haladó férfi.

- Honnan tudja maga ezt olyan biztosra? – kérdezte érdeklődve Zel.

- Ismerem már annyira a városbelieket. Akárkit kifognak áldozatuknak, mind idehurcolják.

            Az anyó, aki már saját bevallása szerint mindent megtudott, amit csak akart hallani Linától, a vallatott lány köré rajzolt egy kört, melynek vonala kissé messzebb volt a széken ülőtől. Ezután hátrébb ugrott a főboszorkány, és mormogott valami ilyesmit:

- Lángok csapnak körötted, Gonoszságod elfeledd!

Ennek következtében vörös és kék lángok borították el a kör vonalát Lina körül. Hősünk ugyanolyan üresen ült továbbra is helyén, mint eddig. Az anyó mindent félreértett.

- Emberek! – fordult a néphez – Ez a lány a gonosz küldötte és cinkosa. Első társuk a Rubinszemű volt, de őt valaki megölte, így nem tudták tovább folytatni nélküle a világ elpusztítását.

            A lassan haladó társaság eközben a szűk járatból egy tágas üregbe jutottak. Oda, ahol Lina és a többiek tartózkodtak. A rengeteg apró rés a hatalmas sziklafalakon némi homályos fényt biztosított. Ennek ellenére jó pár égő fáklya tüze lobogott. A vezetőjük csendre intette őket, és elbújtak egy nagyobb szikla mögé. Innentől kezdve hallottak mindent, amiről szó esett.

- A barlang varázslatblokkoló. Nem használható itt a mágia. – figyelmeztette őket a férfi.

- Az ott Lina kisasszony a tűz mögött! – súgta Filia.

Az anyó folytatta:

- Megannyi gonosszal társulva továbbra is a világunk pusztulását akarják elérni. Hallhattátok, hogy csupa hírhedt ősi szörnyet sorolt fel az imént. Mindegyikkel cimborált már, és még mindig nem adták fel gonosz tervüket, miszerint a sötétséget ránk uszítsák.

            Ez volt az a pillanat, amikor is hőseink teljesen tehetetlennek érezték magukat. Előjönni nem mertek, mégis szerették volna Linát megmenteni valamiképp…

…Folytatása következik…