5 r�sz: Vulpina �s Fox. / Az a csod�latos Angel.

Zelgadis szinte �szre sem vette a t�bbi l�nyt, �s sz�m�ra minden l�ny a kast�lyban gusztustalan csig�knak sz�m�tott a gy�ny�r�s�ges Angel mellett. Este az �g v�r�s�lten v�lt s�t�tt�, �s a nap aranys�rg�n t�nt el a hegyek m�g�tt. A kast�lyban Angel csak kuncogott, ah�nyszor Zelgadis a l�ny kez�hez �rt. „Angel j�l �ll neked a h�l�ing.” - Mosolyodott el a f�rfi, �s a l�ny k�rbe fordult, hogy Zel teljes k�pet kaphasson. „Legal�bb te �szrevetted.” - Zegadis szeme csod�lkozva kerekedtek ki, �s �gy sz�lt: „Ezt �gy �rted, hogy Gaurry nem vette �szre?” - „Ahogy mondodt, pedig majd kisz�rta a szem�t, annyiszor elmentem mellette.” - „H�t � m�r csak ilyen fafej�.” - Sz�lt, �s lefek�dtek ki - ki a maga szob�j�ban. Ezalatt az erd�ben Vulpina lefektette Foxyt, �s fark�val betakarta a kisr�k�t. „Anyu holnap elviszel megint a kast�lyba?” - „Persze, �s ott fogsz lakni velem Foxy. J� lesz?” - „Te vagy a legjobb anyu a vil�gon!!!” - „Psszt, halkan. �s aludj m�r!” - „Bocsi.” - Sz�lt kuncogva a kicsi, �s elszenderedett. �jjel a kast�lyban Angel szob�j�ban a l�ny forgol�dott �gy�ban, �s arc�r�l k�nnyen le lehetett olvasni, hogy valami sz�rny�s�get �lmodik. P�r perc m�lva a r�ka l�ny felriadt, majd s�r�sban t�rt ki. Kis id� m�lva visszafojtotta s�r�s�t, �s elhagyta �gy�t. A l�ny Zelgadis szob�j�ba ment, �s meg�llt az ajt�ban. A szoba s�t�t volt, �s csak a telihold vil�g�tott be az ablakon. Angel szel�den elmosolyodott, majd v�gig s�t�lt a szob�n, egyenesen az �gy fel�. A l�ny a f�rfi mell� fek�dt az �gyban, �s arc�t bar�tja mellkas�ra tette. Erre Zel fel�bredt, �s csod�lkozva vette �szre bar�tn�j�t. „Angelk�m mi t�rt�nt?” - „Csak rosszat �lmodtam. Arr�l, hogy ellen�nk fordult�l, �s nekem kellet meg�ln�m t�ged. Pedig sosem tudn�lak b�ntani. Soha.” - „K�rlek nyugodj meg.” - Sz�lt csendesen, �s let�r�lte Angel szem�r�l a k�nnyekett. A l�ny k�ptelen volt visszafojtani s�r�s�t, �s szabad utat adott er�s �rz�s�nek. A f�rfi szorosan mag�hoz �lelte a l�nyt, �s gyeng�den a haj�ba t�rt. Mikor Angel v�gleg abba hagyta a s�r�st, Zel 2 tenyere k�ze vette az arc�t, �s megcs�kolta �t... A l�ny �tkarolta Zelgadis nyak�t, �s bar�tja kis �rint�sekkel jelezte heves �rzelmeit. „Zelgi k�rdezn�k valamit?” - „Mondd csak Angelk�m.” - „Zel amikor el�sz�r tal�lkoztunk mi volt az els� gondolatod, ahogy megl�tt�l?” - A f�rfi elm�lyedt gondolataiban. „H�t arra gondoltam akkor, hogy milyen sz�p vagy, �s hogy tudsz olyannal bar�tkozni mint �n...” - „Ostobas�g!” - „Ha te mondod.” - Sz�lt Zelgadis, �s gyeng�den mag�hoz vonta a l�nyt, majd megcs�kolta mosolyg�s ajkait. A 2 szerelmes sz�v�t boldogs�g t�lt�tte el egym�s jelenl�t�t�l. A f�rfi hamarosan elaludt, �s Angel meg elhagyta a szob�t, azzal a saj�t szob�j�ban tanum�nyozni kezdte a r�k�k amulettj�t. A l�ny elmosolyodott, �s tervezte a nagy meglepet�st bar�tj�nak. Angel eg�sz �jjel er�sitette m�gikus erej�t a r�k�k amuletj�vel, �s a konyh�ba ment, mikor a nap els� sugarai megjelentek a hegyek m�g�l.

Hajnalban az erd�ben Vulpina arra �bredt, hogy Fox kelti f�l, �s a l�ny mag�val vitte a kisr�k�t, hogy ennival�t szerezzenek. Ezalatt a kast�lyban Zelgadis �rdekes illatokra �bredt fel, �s Angelt, aki a reggelij�t hozta be neki. „�r�l�k, hogy fel�bredt�l. Zel k�rlek n�zz a t�k�rbe.” - A f�rfi felkelt az �gyb�l, �s az asztal fel� ment. Zelgadis iker testv�r�t l�tta meg a t�k�rben, �s �gy sz�lt: „Angel nem l�tok semmi m�st a t�k�rk�pemn�l...” - „Igen, tudom, de...” - „Ugye nem akart�l idegesiteni azzal, hogy milyen az arcom?...” - „De hogy is! �n sosem b�ntan�lak meg Zelgi.” - Sz�lt a l�ny, �s rejt�lyesen elmosolyodott, mik�zben kez�ben szorongatta az amulettj�t. Zelgadis furcs�llta Angel kuncog�s�t, de nem k�rdezett semmit, �s reggelizni kezdett. - ”2 �v m�lva” �jjel Angel csakis arra v�rt, hogy bar�tja elaludjon, azzal a l�ny minden erej�t bevetette, �s megt�rte Rezo �tk�t Zelgadison. De a var�zslat miatt, Angel is emberr� v�ltozott �r�kre (r�ad�sul Diablo lelke is t�vozott a l�nyb�l. Hajnalban Zelgadis arra �bredt, hogy egy l�ny kelti fel �t. Zel furcs�llta, hogy a l�nynak lil�s a haja, lil�s a szeme, r�zsasz�n fels�je, �s s�t�tk�k szoknya van. A f�rfinak egy�ltal�n nem volt ismer�s a j�vev�ny, �s megk�rdezte: „Te ki vagy?” - „Zelgi h�t nem ismersz meg?” - „Bocs, nem. De a hangod olyan mint Angel�.” - „H�t mert �n vagyok az, te buta! Csak emberr� v�ltam, ak�r csak te.” - „MICSODA?!” - Ki�ltott fel a f�rfi, �s sietve a t�k�rbe n�zett. Zel nagyot n�zett mikor l�tta, hogy nincsenek kis k�vek a test�n, �s a haja m�r nem dr�tszer�. Zelgadis s�rva fakadt az �r�mt�l, �s Angelhez fordult: „K�sz�n�m Angelk�m, hogy ism�t �nmagam lehetek, �s...” - „Zelgi fogd be, el�g ha azzal h�l�lod meg, amire gondolunk.” - Kuncogott a l�ny, �s Zel, elmosolyodott, mit akartak megtenni m�r kor�bban. A f�rfi elvette a l�nyt, �s mindketten boldogs�ggal a sz�v�kben mondt�k ki az igent. - ”1 �v m�lva” �jjel Zelgadis meg Angel a t�hoz mentek, �s ott gy�ny�rk�dtek a t�jban. A f�rfi p�rj�ra n�zett, �s a l�ny elpirult. A 2 szerelmes levette ruh�it, �s a t�ba mentek. Zelgadis mag�hoz �lelte a l�ny h�feh�r meztelen test�t, �s megszeretgette �t. Ek�zben a kast�lyban Fox Vulpin�t kereste, de sehol se tal�lta a n�t. A r�ka a nappaliban tal�lt r�, �s megk�rdezte: „Anyu mondd el�g nagy vagyok m�r ahhoz, hogy tudjak egyed�l boldogulni?” - „Igen, �s ha m�gsem Antonia seg�t neked az erd�ben van.” - Sz�lt Vulpina, mik�zben egy k�nyvet olvasott. A v�r�s r�ka sietve ment az erd�be, �s a t� fel� tartott. Ott megl�tta Angel Zelgadissal, �s teljesen elv�r�s�lt, majd felki�ltott: „Ti meg mit m�veltek a v�zben?!!!” - Mindketten megh�kkentek, �s elpirultak. „Fox azonnal fordulj el!” - Ki�ltott v�r�s fejjel Angel, �s a r�ka h�tat forditott. „Akkor sem k�ne csin�lnotok.” - „Mi k�z�d hozz�?! �s k�l�nben is te j�tt�l ide!!!” - Sz�lt Zelgadis, �s p�rj�val a v�zbe mer�lt. „Fox t�nj el miel�tt megtudod mi az a fekete m�gia!” - „Csak ne s�rgessetek, k�l�nben ut�lok itt lenni.” - Sz�lt Fox, �s od�bb �llt.

Zelgadis meg Angel egym�sra n�ztek, majd kij�ttek a v�zb�l, �s felvett�k ruh�ikat. A kis ”incidens” miatt Zelnek meg Angelnek nem volt kedve a t� k�zel�be se menni, a k�vetkez� p�r napban. �gy csak a tiszt�son vagy a foly�n�l tudtak kettesben lenni. Akkor is ritk�n vagy nehezen tudtak menni. = Egy �jjel Zelgadis felkelt, majd kiment a szob�j�b�l �s a kast�lyb�l. Angel szob�j�ban a n� arra �bredt, hogy f�rje nincs mellette, �s az amulett sincs meg. „Vajon Zelgi hol lehet most?” - Gondolta, majd kisz�llt �gy�b�l, �s kiment a kast�lyb�l egyenesen a t� fel�. Ott l�tta git�rozni a f�rfit, �s Angel kuncogva takarta le f�rje szemeit. „Angel tudom hogy te vagy, f�l�sleges pr�b�lkoznod, �gyis �gyis felismerlek.” - Sz�lt, �s p�rja kez�hez �rt. „Angelk�m mit fogsz most csin�lni, hogy kisz�llt�l a r�k�k v�delmez�ib�l?” - „Nem tudom. De egy biztos, hogy legal�bb egy�tt tudunk lenni.” - „Igen, ez igaz.” - Mosolyodott el Zelgadis, �s szorosan mag�hoz �lelte p�rj�t. „Nem is hinn�d mennyire �r�l�k, hogy �gy d�nt�tt�l.” - „�n is.” - Sz�lt mosolyogva Angel, �s �t�lelte Zel nyak�t, majd kuncog�sban t�rt ki. Zelgadis elvigyorodott, majd h�tra lend�lt, �s a t�ba esett p�rj�val. Mindketten nevet�sben t�rtek ki, �s hosszasan pancsoltak a v�zben. A 2 szerelmes eg�sz �jjel a t�ban sz�rakozott kettesben. Hajnalban a nap sugarai �bredsztett�k fel Zelgadist, �s a f�rfi gyeng�den mag�hoz h�zta p�rj�t. „Szeretlek Zelgi” - Sz�lt halkan az �bredez� Angel, majd egym�sra n�ztek f�radt szemekkel. A f�rfi gyeng�den mag�hoz vonta kedves�t. . . . . . . . .