A világok közti átjáró

9. rész: A szerelem mindent legyőz, és mit keres egy kisbaba az ajtóban? (1. rész)

Megjelenik Rapperes;

-Csá csumi csá! Az előző részben az, történt, hogy kiderült, hogy Zelt vérvámpír harapta meg, és még húsevő is lehet, jaj anyám, Zel éjszaka vámpírrá is változott, és Amelia nyakába akart harapni. De az iránta érzett szerelme nem engedte, Amelia meg akarta csókolni szerelmét, mikor meglátta őt. De Lináék betörtek, és Fred meglőtte Zelt egy pisztollyal. Miközben Amelia védte szerelmét, az lelépett az ablakon keresztül. És mikor Lináék terv kidolgozásáért kimentek Amelia szobájából, az igazság hercegnője kiosont és elindult megkeresni Zelt. Na én léptem, pá!- elmegy a fiú a színpadról.

Amelia az utcán ment a sötét éjszakába, miközben ezeket kiáltotta:

-Szerelmem, hol vagy? Zeli drágám! Kérlek, válaszolj édesem!- Eközben Eddy bejött Amelia szobába, de a senkit látta csak;

-VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! LINA!!!- üvöltötte, miközben Linához futott. Lina nem értette, hogy Eddynek mi ez a rohanás;

-Mi történt?- kérdezte, erre Eddy ezt válaszolta:

-Amelia eltűnt!!! Nincs a szobájában!!!- Lina egyből rájött: Elment megkeresni Zelt. És ekkor ezt mondta:

-Hú… az a kis… annyira szereti Zelt, hogy elindult megkeresni…- látszott rajta, hogy felkapta az agyvizet. Fred megérkezett egy pisztollyal a kezébe és ezt mondta:

-Az altató kész.- én egy kicsit aggódtam Zelért és Ameliáért. Féltem, hogy valami bajuk esik. Eközben:

-Zelikém! Édesem, hol vagy? Zeli drágám!- aztán a parkban meglátta Zelt, aki a tó partján ült;

-Zeli!- üvöltötte örömébe Amelia és oda akart menni, de egy fickó elkapta, és ezt mondta neki, miközben egy kést szorított a nyakához:

-Nocsak, micsoda szépség vagy, na add ide a pénzt, és akkor nem vágom el a torkodat.- Amelia üvöltözni kezdett:

-Ne! Engedj el! ÁÁÁÁÁÁÁ!- Zel erre felfigyelt és megfordult. Azt látta, hogy a fickó úgy megcsapta Ameliát, hogy a lány vérzőarccal a földre esett, a fickó meg egy késsel el akarta vágni Amelia torkát. Zel ettől nagyon pipa lett;

-HÉ TE!!! HAGYJAD BÉKÉN!!!- üvöltötte, és akkor vámpír módjára, a fickóra rontott. A fickó hevesen védekezett a késsel, de Zel kőbőre ellen az aztán semmire sem volt jó. Végül a fickó elmenekült. Zel felsegítette Ameliát és ezt, kérdezte tőle:

-Jól vagy?- erre Amelia átölelte és ezt mondta neki:

-Oh, Zeli, annyira hiányoztál! Köszönöm, hogy megmentettél!- Zel elpirulva viszonozta az ölelést, és ezeket mondta halkan:

-Te is hiányoztál kedves… és nincs mit…- elengedték egymást. Leültek egy padra, átölelték újból egymást és úgy maradtak csendben, egymás karjaiba. Eközben mi meg felöltöztünk, és készen álltunk. Az udvaron szétváltunk négytagú csapatba: az egyik csapatot Vérfog, én, Fényszem és Fred, a másikat Lina, Gourry, Xellos és Yoku, a harmadikat Mira, Cool, Coop és Maya, a negyediket Yolei, Andy, Ken és Kevin (aki azért jött velünk, hogy Zelt kigyógyítsa a vámpírságból). Az ötödiket Xelin, Philia és Szeli és egy új fiú, Kurt (aki ért a vámpírokhoz), és az utolsót Ed, Dupla D, Eddy és Larry alkotta. Eközben Zel és Amelia elindult szerelmi sétájukon. Bementek egy erdőbe, ahol csakis kettesben lehettek. Átölelték egymást. Pár pillanatig nézegették egymás csillogó szemeit, majd csókolózni kezdtek. Zel nem harapott Ameliába, gyöngéden csókolgatta szerelmét. Amelia Zel hajába túrta az ujjait, miközben boldogan érezte, hogy Zel keze elcsavargott a testén. Zel óvatosan simogatta Amelia derekát, nehogy kárt tegyen benne a karmaival. Úgy érezték, hogy a lelkük összefonódott. Amelia hirtelen leültette Zelt egy ledőlt farönkre. Zel szíve nagyon gyorsan kezdett dobogni. Aztán a lány lefektette a fiút. Ettől Zel szíve olyan vadul kezdett kalapálni, hogy az majdnem kiugrott. Zel ezt mondta halkan, szenvedéllyel teli hanggal, csókolózás közben:

-Szeretlek… Amelia…- Amelia erre ezt válaszolta, szintén halkan, szenvedélyesen:

-Én is… szeretlek… cukorfalat…- aztán Amelia magához húzta Zelt, és jobban csókolgatni kezdte. Zel is jobban elkezdte csókolgatni szerelmét. Később gurulni kezdtek, egymás karjaiban. Eközben Eddyék nyomokat találtak a parkban. Dupla D rájött, hogy Ameliát megtámadta egy fickó, de Zel megmentette, vámpír módra, és valahova elmentek kettesbe. Aztán a nyomok alapján (amiket Zel hagyott) mentek tovább. Közben Miráéknál:

-Találtatok valamit?- kérdezte Mira, miközben nézte a földet nyomok után;

-Nem.- válaszolta Cool, aki egy fán lesett. Mindegyik csapat így járt, de nem Eddyék csapata. Ők az erdőbe értek, ahol több nyomot találtak. Azt látták, hogy valakik heverésztek a fűben. Így tovább mentek, a gurulás nyomai egy tisztás lett vége, ahol megtalálták Zel és Ameliát, akik a fűben feküdve csókolóztak. Eddy majdnem hányingert kapott. Larry máris színeset ásított, Dupla D meg elájult, Ed meg csak nézett, mint aki ilyent még nem látott. Eddy halkan bemondta a Hoki-dokiba:

-Fiúk… megvan Zel és Amelia, az erdőben, a tisztásban vannak, de a fűben csókolóznak, még pedig eléggé szenvedélyesen…- ezt az összes csapat halotta. Valaki elpirult zavarában, valaki meg színeset ásított, valaki meg elájult a döbbenettől, valaki meg csak állt és döbbenve nézett. Eddy már előkészítette a pisztolyt. Ed meglepetve ezt súgta Eddynek;

-Mire készülsz?- Eddy válasza ez volt:

-Mégis mire? Lelövöm Zelt.- aztán Zel vállát célozta meg. Ed egyszer csak ezt ordította hangosan:

-NE EDDY!!!- aztán abban a pillanatban elvette Eddytől a pisztolyt, amit elhajított, és Eddyt meg lecsapta. Zel és Amelia is észrevette őket, Larry ezt mondta Zelnek, miközben már lövésre készült a saját pisztolyával:

-Most megvagy Zel!!!- erre Ed kupán vágta egy bottal Larryt. Amelia és Zel meg elfutott;

-ED!!! EZT MINEK CSINÁLTAD?!!- kérdezte Eddy irtó mérgesen;

-Mert Zel és Amelia szerelmesek egymásba, és a szerelmüket senki nem tudja megölni.- válaszolta Ed;

-… Aha… értem… DE MI NEM MEGÖLNI AKARJUK, HANEM ELALTATNI ÉS VISSZAVÁLTOZTATNI!!!- üvöltötte Larry is már mérgesen. Mi meg épp ekkor jöttünk;

-Mi történt?- kérdeztem;

-Az, hogy Ed, a szokásos eszetlenségével megakadályozta, hogy Zel elaltassuk, pedig az orrunk előtt volt!- mesélte mérgesen Eddy. Így tovább kerestük Zelt. Közben Zel és Amelia egy fa alatt megálltak. Amelia halkan ezt kérdezte Zeltől:

-Mikor változol vissza?- Zel halkan ezt válaszolta:

-Nem tudom… de… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!- üvöltött hirtelen Zel;

-Szerelmem, mi a baj?- kérdezte Amelia aggódva;

-Amelia, menj innen!!!- üvöltötte Zel, miközben még jobban vérvámpírosodott. Amelia azonban ezt válaszolta:

-Nem megyek el nélküled!- Zel ezt mondta Ameliának az utolsó erejével;

-Amelia, menj innen, nem akarom, hogy bajod essen!!! ÁÁÁÁÁÁ!!!- üvöltötte Zel, majd hirtelen eltűnt, hogy ne Amelia legyen az első áldozata. Amelia nagyon megijedt;

-Zeli édes!!!- kiáltotta Amelia, de nem jött válasz. Ekkor jöttünk mi. Lina leüvöltötte Amelia fejét, amiért megszökött, aztán Vérfog ezt kérdezte:

-Hol van Zel?- Amelia halkan ezt válaszolta:

-Már teljesen vérvámpír… eltűnt, hogy ne én legyek az első áldozata…- aztán sírva fakadt. Philia próbálta felvidítani Ameliát, miközben a többiek, és én ijedten néztünk. Eztán képtelenek voltunk haza menni, mert már nagyon fáradtak voltunk. Másnap éjjel tovább kerestük Zelt, Amelia és Mancs is velünk jött, hogy legalább valaki beszéljen Zel fejével, ha Zel elszabadulna. Miközben a városba kerestük, Eddy más irányba ment. Később, mikor egy sikátorba nézett be, valami morgást hallott. Megfordult, és azt látta, hogy Zel le akarja ölni a karmaival, amiket már előkészített. Eddy ettől nagyon bepánikolt, üvöltött és elfutott;

-SEGÍTSÉG, ZEL EGY PENÉSZES ÖRÜLT PSZIHOPATA VÁMPÍR LETT!!! ÉS MEG AKAR ENNI!!! A MAMIKÁMAT AKAROM!!!- üvöltötte, miközben teljes sebességgel futott. Mi meg hallottuk Eddy kétségbe ejtő üvöltő sorozatát. Eddy meg is érkezett, és Lina ölébe ugrott, aki nagyon mérges lett:

-HÉ TE GYÁVA!!! LESZÁLLNI AZ ÖLEMBŐL!!!- aztán beledobta Eddyt az egyik közeli kukába. Eddy kicsit meglepődött volt erre. Még soha nem dobták kukába, általában ő szokott elbújni abba (^_^). Aztán odamentem Eddyhez;

-mi történt?- erre Eddy elmesélte:

-Zel bevadult!!! Meg akarta kóstolni a húsomat!!!- üvöltötte Eddy bepánikolva, aztán elbújt a kukába. Lina lecsapta Eddyt. Eztán kiküldtük Eddyt a kukából és tovább mentünk. Eddy odavezetett minket oda, ahol találkozott Zellel. Aztán mutatta a helyet is, ahol Zel állt. Aztán valamiért elképedt. Senki nem tudta, hogy miért. Mikor megfordultunk, Zelt láttuk, ki akart csinálni minket! Erre mindenki más irányba futott, hiszen nem akart harcolni Zellel, mert féltek, hogy meg is ölhetik. Zel azonban Eddy és Ed után futott. Eddy és Ed meg elkapta a pánikolló csirke bajt. Vasmancs hívogatta Zelt, de az nem halotta. Senki nem tudta, hogy mi lesz ebből. Közben Zel üldözte Eddyéket. Közben Eddyék csak futottak ezerrel. Végül zsákutcába kerültek. Zel meg előttük kb. 40 m-rel állt meg. Eddy és Ed látta, hogy Zel feléjük megy. Eddy és Ed reszketett, mint a nyárfalevél. Aztán valami szokatlan dolog történt: Zel hirtelen megállt, üvöltözött, miközben visszaváltozott és átváltozott vámpírrá: próbált harcolni a benne lévő vérvámpír ellen. Eddy és Ed teljesen megzavarodott. Nem tudták, hogy Zellel meg mi történt. Zel váratlanul eltűnt, mint a kámfor a betonon. Épp akkor jöttünk;

-Mi történt? Hol van Zel?- kérdezte Philia;

-Eltűnt… de harcol a benne lévő vámpírral.- mondta Eddy;

-Akkor reménykedjünk, hogy legyőzi, mert ha nem sikerül…- nem kellett tovább mondania Yoleinek, nagyon jól tudta mindenki. Eztán tovább kezdtük keresni. Eddy ezúttal felkészült: lovagi páncélt csinált a kukából, sisakot meg egy vödörből. Közben Zel az erdőben harcolt a vámpír énje ellen. Egyre jobban harcolt a benne lévő vérvámpírral, ám úgy tűnik, hiába. Épp akkor jött Gourry, egyedül. Zel próbált elbújni, de a vérvámpír eluralkodott rajta. Előhúzta a karmait, és Gourrynak rontott. Meg is karmolta. Gourry nem akart harcolni vele, ezért elfutott. Zel megijedt. Nem akarta elhinni, hogy pont őt sebzi meg. Sírva fakadt, majd elfutott a másik irányba. Olyan helyet keresett, ahol örökre elaltathatja magát, hogy ne ártson senkinek. Meg is találta a megfelelő helyet: egy öreg fa, amin elég nagy odú volt ahhoz, hogy beleférjen, mellette meg egy jó nagy fakéreg darab, akkora volt, hogy befedje az odút. Megitta az örökké tartó altatót, amit ellopott a házból, mielőtt meglépett volna. Majd bement az odúba, amihez odaforrasztotta a fakérget örökre, de annyira, erősre, hogy senki ne tudja levenni, csakis ellenátokkal. Azért erre gondolt, hogy ez szedje majd le a fakérget, mert senki nem gondol az ellenátokra. Az altató hatására elaludt. Az elalvás előtt azonban kővé dermesztette magát, hogy ha esetleg sok év után megtalálja valaki, akkor legalább nem csontvázként lássa. Mert már így is ijesztő. Mostantól nem tud ártani senkinek. Ez volt az utolsó gondolata. Eközben megtudtuk Gourrytól, hogy megtalálta Zelt, de az rátámadt. Kurt megszűntette a vérvámpír átkot, míg Yolei és Ken, begyógyította a sebét. Ahogyan Gourry mondta, az erdőbe kerestük tovább. De nem számítottunk arra, amit látni fogunk.

Folytatjuk…

Jön Rapperes;

-Halihó gyerekek, képzeljétek, Zel teljesen vérvámpír már, Eddyt meg meg akarta ölni, de később harcolni próbált a vérvámpír énjével, ám hiába, végül örökre elaltatta magát, vajon hőseink megtalálják Zelt? Csak a rész másik felében derül ki, csá!- elmegy a fiú a színpadról.

Folyt. Köv.