I. fejezet

A Var�zsige

 Kem�ny napom volt. K�l�n�sen neh�z, mivel volt sz�nj�tsz�k�r�m, kardv�v�som, git�r�r�m, f�cidog�t �rtunk, �s m�g csak most mentem haza! Nagyon elegem volt a mai napb�l, �s a k�t legjobb bar�tn�mmel, hal�losan f�radtan, �pp a f�utc�n gurultunk v�gig.

Mindig k�rkorival k�zlekedt�nk. Rendes cip�inket a t�sk�inkban tartottuk ilyenkor. �pp a R.N.K. el�tt ment�nk, mikor eszembe jutott, hogy mit mondott apa reggel. (R.N.K. =R�gis�gek NagyKeresked�se)

Valami ostoba pap�rt kellett elhoznom onnan. Sokszor j�rtam m�r ott, mivel ap�m r�gis�gkeresked� volt. Az eg�sz egyetlen, lepukkant, dohszag� �s s�t�t helyis�gb�l �llt. Nem volt t�l nagy sz�m.

- V�rjatok egy percet, el kell hoznom valamit!- sz�ltam Laur�nak �s King�nak.

Beg�rd�ltem az �p�letbe. Term�szetesen megint f�lhom�ly volt, ami nagyon nyomaszt�v� tette a helyet.  A pulthoz gurultam, �s hangosan megk�sz�r�ltem a torkom. Semmi v�lasz.

- Hah�! Csaba b�! Szeretn�m elhozni a pap�rokat, amiket ap�m rendelt!- kiab�ltam. Egy pillanat m�lva el�ker�lt Csaba b�, az �zlet tulajdonosa. Kedves, j�pofa �reg volt, egy�ltal�n nem olyan, mint egy feln�tt.

- �h, Petra… tudtam, hogy j�nni fogsz, ap�d sz�lt.- mondta �s megt�r�lte ing�be a szupervastag, kismilli� dioptri�s szem�veg�t- Itt vannak az iratok. Tudod, hogy mik ezek?

- Nem szoktak �rdekelni apu cuccai- feleltem flegm�n.

- Ezek var�zsig�k! Nagyon vigy�zz r�juk! Nagyon �rt�kesek, nehogy bajuk essen!- figyelmeztetett rend�letlen�l az �reg.

Felcsillant a szemem. Var�zsig�k, v�gre! A nagymam�m boszork�ny, �s a �cs�met meg engem megtan�tott a �feh�r m�gia� alapjaira. Mes�lt a �s�m�nizmusr�l� �s a �fekete m�gi�r�l� is. Azt mondta, azokat az�rt nem tan�tja meg nek�nk, mert legink�bb csak vesz�lyes �s puszt�t� var�zslatokat tartalmaznak. De ennek ellen�re �n megtanultam, a �delej-g�mb� nev� var�zslatot, ami legink�bb egy t�zes bomb�ra hasonl�tott. M�g csak egyszer pr�b�ltam ki, de nagyon tetszett. Senkinek nem besz�lt�nk a var�zslatokr�l, meg arr�l, hogy a nagyi boszork�ny, m�g apa sem tudta. J�l is n�zne ki, a XXI. Sz�zadban felbukkan egy boszork�ny!

Elvettem a dobozt Csaba b�t�l, azt, amiben a var�zsig�k lapultak.

Az ajt�b�l m�g h�trak�sz�ntem, azt�n csatlakoztam bar�tn�imhez, akik az ajt� el�tt v�rtak r�m.

- Mi az?- k�rdezte k�v�ncsian Laura.

- Semmi!- mondtam a kezei el�l a dobozt. El�sz�r �n akartam megn�zni, megbizonyosodni, hogy t�nyleg var�zslatok.

Kinyitottam a dobozt �s kivettem bel�le p�r pap�rcetlit.  Egy kicsit lemaradtam Laura �s Kinga m�g�tt, akik megint Kriszr�l kezdtek �radozni. (Krisz a leghelyesebb sr�c a suliban.) Ennek �r�ltem, mert nem akartam, hogy megl�ss�k ezeket.

N�m�n elkezdtem olvasni az els�t Megkopottan ez �llt rajta;

�S�rk�ny-iga�

Ez meg milyen var�zslat? A nev�b�l �t�lve, er�s lehet �s biztos, hogy nem feh�r m�giai ige. Gyorsan �tfutottam �s memoriz�ltam az ig�t.

A k�vetkez�n ez �llt;

�T�zes-p�r�ly�

Ez sem feh�r m�giai var�zslat. Ezt is megjegyeztem.

�T�zes-nyilak�

Ez �llt a k�vetkez�n, megjegyeztem.

�Fagyos-nyilak�

Ez az el�z�nek lehet a p�rja, Az utols� pap�rt vettem a kezembe. Ezen nem szerepelt c�m, csak az ige.

Ek�zben Laura �s Kinga �tmentek a szemk�zti oldalra, mivel a betont �pp felt�rt�k �s a j�rda k�zep�n hagyt�k a t�rmel�khalmot. Mivel �n olvastam, ez�rt nem l�ttam ezt, �s �gy t�nt, hogy front�lisan �tk�zni fogok vele. A bar�tn�im k�zben a m�sik j�rd�n �lltak, �s r�zk�dtak a visszafojtott nevet�st�l. V�rt�k, hogy meg�lljak hirtelen vagy nekimenjek a halomnak.

*Ha szabad megk�rdeznem, szerinted ilyenek az igazi bar�tok? H�t szerintem nem…*

Suttogva olvastam az utols� ig�t;

- �Id� ide, id� vissza.

    Akaratom azt k�v�nja,

    t�rjek vissza otthon�ba,

    var�zsvil�g sz�l�ttei,

    Engedjetek eme helyre vissza!�

Elt�prengve feltekintettem. Megl�ttam magam el�tt a m�r egy m�terre se l�v� betonhalmot. Hirtelen er�teljes r�nt�st �reztem a hasamn�l, �s minden �sszefolyt a szememben.

Nekimentem a halomnak �s el�jultam? Vagy �pp a ment�aut�ban �l�k, vagy m�r az intenz�ven fekszem? T�prengtem, �s a k�vetkez� pillanatban kitisztul a k�p; m�r nem l�ttam magam el�tt a betonhalmot.  Egy hatalmas, barnat�rzs� fa �llt el�ttem, �s azt fejeltem le, teljes lend�lettel!

folyt. k�v.