6. Rész: A Vég Kezdete

Reggeli után mindenki, elhagyja a kastélyt és a nép szemszögéből, figyelik a beszédet:
- Seyruun lakói! – köszönt mindenkit Phil – Köszönöm, hogy eljöttetek. A mai napon 2 fontos dolog fog bekövetkezni!
- 2? – kérdi halkan Amelia apját
- Szóval ma 2 dolgot ünneplünk! Amelia születés napját és férjhez mentelét!
- Férjhez?! – kiállt Amelia – Én nem akarom férjhez menni!
- Halkabban lányom.
- Az Igazság nevében kijelentem, hogy nem fogok férjhez menni!

- De kislányom…
Hirtelen egy fekete alak lép ki a tömegből:
- Vége az ünnepségnek!
Mindenki csodálkozva nézi a férfit (vagy nőt) de senki nem mozdul.
Az őrült nevetés.
- Ki mer szembe szállni a világ leggyönyörűbb, legokosabb varázslónőjével: Nagával?
A fekete alak fancsali képet vág (igaz nem látjuk az arcát) és újra megszólal.
- Akkor elviszem azt, aki kell.
- Ezt hogy érted? – kérdi Lina
- Így! – szól az alak, majd saját magát Linát, Gourryt, Ameliát, Zelgadist és Nagát (mért nem hagyta ott…?)  egy teljesen idegen helyre teleportálja
- Hol vagyunk? – kérdi Gourry
- Ott ahol megkezdődik: A Vég Kezdete! – szól a sötét alak
- A Vég Kezdete?! – néz kérdően Amelia
- Igen! És nektek meg kell halnotok! – válaszol az Anonymus
- De, mégis te ki vagy? – érdeklődik Lina
- Az ne érdekeljen!
A fekete alak kezeit magasba emeli majd valami idegen nyelven mormol.
- Akármit akar, Én nem hagyom! – kiállt Zel majd kardjával nekiront az ismeretlennek
- Ne ellenkezz! – szól az Anonymus, majd egy kézmozdulattal eltaszítja Zelt, aki így neki repül egy szikla falnak
Zelgadis testét átszúrja egy szikla (de nem túl nagy) és a sebből ömlik a vér (szegény).
- Zelgadis úrfi! – kiált Amelia és oda, fut Zelhez – Zelgadis úrfi! Nehogy meghalj!
- Hogy merted ezt tenni te….? – néz dühösen Lina az ismeretlenre
- Most elalszotok és másnap a kastélyban ébredtek, és semmire se fogtok emlékezni!  - szól az Anonymus, majd ahogy mondta a csapat, elalszik és a kastélyba ébred.