6. Lehetetlen szövetségesek

Gyorsan kifutottunk, én közben levettem a fekete zászlót, és mit látnak szemeim! Rezo és Barbas együtt pusztítják a várost.

- Mi? Barbas és Rezo?

- Hogy volt képes Rezo olyan mélyre süllyedni, hogy szövetkezik egy démonnal? -kérdezte Zelgadis ahogy futottunk.

- Fogalmam sincs... De... Lehet, hogy Barbas... valahogyan... Manipulálja... Nem lassíthatnánk? Kiköpöm a belem! -mondtam, és megálltam.

- Bocs, de sietnünk kell!

- Rezo és Barbas lerombolja a várost!! -mondta Amelia.

- Tudom, tudom... De így gyorsabb! -mondtam, majd megfogtam Amelia és Zel kezét és elteleportáltam a lehetetlen szövetségeshez.

- Áh, ez a teleportálás nem nekem van kitalálva! Hányingerem lesz tőle! -mondta Zel.

- Miért? Nekem tetszik! -mondta Amelia, de a többiek is ott teremtek.

- Ránk már nem is gondolsz?? -ordított a fülembe Lina.

- Bocs...

- Á, látom ti is itt vagytok! -mondta Barbas.

- Igen! Élünk, és virulunk, akárcsak Amelia apja! -mondta Ken.

- És ez engem hol érdekel?

- Te lány! Add ide a Remények könyvét! -mondta Rezo.

- Hol élsz te? Ha Barbasnak nem adtam oda, azt hiszed neked igen?! -kérdeztem lenézően.

- Yolei, ha nem tudnád, Rezonak igen nagy az ereje! -súgta oda nekem Sylpheel.

- Tudom! De mégis! A könyv nem eladó!

- Hát akkor erőszakhoz kell folyamodnom!

- Tedd cs...

- Yolei! Nem kéne felidegesíteni... -javasolta Lina.

- Barbassal is ezt csinálom... és ő is ezt csinálja velem!

- Csak, hogy én nem vagyok Barbas!

- Nem, télleg nem... De a könyv akkor sem lesz a tiéd!

- Ah, hagyjuk a rizsát! -mondta Barbas. -Tűz-gömb! -itt már tudta mindenki, hogy nem guggolni, hanem hasalni kell. De Rezo segített Barbasnak, és engem teljesen megdermesztett, majd felemeltek a földtől.

- Most kérem utoljára ilyen kedvesen! Add ide a könyvet! -mondta Rezo.

- És most mondom utoljára, hogy NEM! Mit nem értesz ezen? -de ezt nem kellet volna, mert Rezo egy háznak dobott, mint rongyot. A többiek odarohantak.

- Jól vagy?

- Szerinted? Aú! Nagyon fáj a fejem!

- Ezt visszakapjátok! Halál-csapás! -mondta Amelia de ez mit sem segített. Majd Rezo megint egy háznak csapott! Hé! Ez már nem fer! A könyv kiesett a táskámból, és Barbas már ott is termet. Megfogta, de és behúztam neki!:)) Na jó, csak felpofoztam!

- Mondtam, hogy a könyv nem eladó!

- Hát ez kár! Energia-gömb!- támadott Barbas, és el is talált. Akkorát röpültem, hogy a többiek már teleportáltak.

- Le kéne erről szoknod!

- Miről? Nem én dobom magam ide-oda! -és felálltam.

- Szerintem, el kellene húznunk a csíkot... -javasolta Maya.

- Nem lehet! Akkor Barbas és Rezo lerombolja a várost! -mondtam.

- Na épp ez az! -helyeselte Amelia. De Barbas és Rezo közeledtek felénk.

- Ken!

- Igen!

- Vidd fel az égiekhez Ameliát és a családját! -mondtam komolyan.

- Mi? Nem vihetek fel embereket!

- És engem miért kéne?! -kérdezte Amelia.

- Egy részt... Olyan varázsigét fogok használni, ami veszélyes és nem szeretném, ha a hercegnek, és neked bajod esne... Másrészt a fél városnak annyi lesz, és te leszednéd a fejem, ha látnád!

- Hé!

- Kérlek Ken! Tedd meg! Ha az égiek hisztiznek én elintézem őket!

- Oké! -és Ken, és Amelia elteleportáltak.

- Milyen varázslatot fogsz használni? -kérdezte Lina.

- Pruedance kedvencét... Az egyik legjobb varázsigéjét, a Sötétség Leplét!

- Mit?

- Sötétségben átölelő karok... Biztonságot biztosítsatok... Sötétség Leple és Fény lelke... Itt az idő, segítsetek! Ne hagyjátok a gonoszt győzni... Nem szabad a jónak elesni... Nap süsse be az eget... Sötétség leple segítsetek! -és a kezemben egy hatalmas fekete gömb keletkezet. Egyre hatalmasabb, és hatalmasabb lett.

- Áh... A Sötétség Leple...

- Milyen varázslat ez, Barbas? -kérdezte Rezo.

- Pruedance egyik sajátkészítésű varázsigéje. Nagyon erős, úgyhogy azt ajánlom, lépjünk le! -és megfogta Rezo kezét és eltűntek. A támadástól tényleg a fél városnak annyi lett. Mikor már a por leszállt kicsit megszédültem, és Zel fogott meg, nehogy elessek.

- Hm, kösz! Ah... Feleslegesen használtam el a fél erőmet...

- Mi?? Hogy érted ezt? -jelent meg Ken, és Amelia.

- Ööö

- Hadd haljam! -faggatott Amelia.

- Hát... Az történt... Hogy... Ah, Barbas és Rezo megszöktek a támadás előtt...

- MI?? Tehát csak úgy leromboltad a várost?!

- Várj Amelia! Ken egy varázsigével megoldja! -mondta Maya.

- Mi? Honnan veszed? -kérdezte Ken.

- Ha a mi házunkat is mindig meg tudtad javítani, ha Barbas, vagy más démon lerombolta. Akkor a várost is megpróbálhatnád! -mondtam.

- Na jó... -és varázsigét mondott-, Ami most nincs, az lesz, ami lesz az nincs. Változzon hát a rom azzá, ami volt! - igen, igen elég rossz hangzású varázsige, de hasznos! Egy szempillantás alatt újjá épült a város. -Ah, végeztem!

- Kösz Ken! Megmentettél Ameliától. -mondtam.

- De azt hiszem mennünk kéne! -mondta Lina.

- Felőlem! -és el is indultunk. Mentünk, mentünk, és mentünk, míg nem egy erdőbe nem értünk.

- Ah, táborozzunk le! -javasolta Zel.

- Oké. -de én unatkoztam...

- „Áá... Bulizni kéne... Ide teleportálnám a hifit és... Ez nem is olyan rossz ötlet!” Nem akartok egy jót bulizni? -kérdeztem.

- Ezt hogy érted? -kérdezte Sylpheel. Rágondoltam a cd lejátszóra, és a kedvenc cd-imre.

- Lejátszó, cd-k! -és odateleportáltam. Beraktam az IHM-et, vagyis az Irigy Hónaj Mirigyet, a Bazi nagy lagzit.

- Mi ez? -kérdezte Xellos.

- Ez dallamokat játszik le, -mutattam a cd lejátszóra. - ezen pedig zenék vannak, -mutattam a cd-kre.- és nekem ez a cd a kedvencem! -majd jól fehangosítottam és elkezdtem táncolni a többiekkel együtt. Persze a fiúknak eszük ágában sem volt táncolni. Főleg Zelgadisnak nem.

- Ugyan! Ne légy szégyenlős! -mondtam.

- Én nem fogok táncolni!

- Mert nem is tudsz?

- Nem erről van szó! - de végül Zelt is felvittem a táncparkettre és mindannyian éjfélig táncoltunk, majd ledőltünk aludni.