Napl�

M�snap d�lt�jban �bredtem.  Az volt az els� dolgom, hogy megn�ztem, mi minden van n�lam. A lehet� legk�l�n�sebb dolgok ker�ltek el� a t�sk�m k�l�nb�z� sz�gleteib�l, zsebeib�l. T�bbek k�z�tt el�ker�lt a pump�m, egy sportkocsi �sszehajthat� korm�nya, �s egy j� p�r DVD. Ezek k�z�l sajnos egyiknek se vettem haszn�t, de �r�ltem, hogy megvannak.

*Itt j�n el� a jelszavam: F� az optimizmus!*

A helyzetem teljesen kil�t�stalannak bizonyul. Tegnap m�r nagyon megel�geltem, hogy mindenki megb�mul az utc�n, a ruh�im miatt. M�zlim volt, mivel a sz�nj�tsz� k�r�n �pp egy k�z�pkori, harcosos sz�ndarabot pr�b�ltunk, �gy a n�lam volt, egy pontosan ide ill�, k�peny, ami elrejtette ruh�zatomat a k�v�ncsi szemek el�l. Igaz, nagyon idi�t�nak �reztem benne magam, de m�g mindig jobb volt, mint hogy ujjal mutogassanak r�m, ahogy az tegnap t�rt�nt.

Le�rv�n a kaj�l�ba, Lina k�z�lte velem, hogy most m�r norm�lisan n�zek ki.

- Mi�rt, eddig egy idegbetegre hasonl�tottam?- k�rdeztem morcosan.

- Igen, el�gg�- felelte Zelgadis, aki �pp az �n napl�mat olvasta!

- Hogy ker�l az hozz�d?!- ki�ltottam.

- Tegnap vettem ki a t�sk�db�l- felelte teljes lelki nyugalommal- Ki az a Krisz?

Szok�somhoz h�ven, egyb�l elfutott a pulykam�reg.

- Hogy szedted le a lakatj�t?!- kiab�ltam.

- �gyesen…- felelte erre.

- Hogy merted leszerelni lakatot �s ut�na elolvasni a napl�mat?! Ezt a t�rv�ny is tiltja, hogy m�sok cucc�t elvedd!

- Nem vettem el, csak beleolvastam!- v�laszolta �s � is fel�llt.

Most nagyobb volt n�lam, mivel a g�rkori nem volt rajtam.

- A napl� nem az�rt van, hogy holmi j�ttment mesebeli figur�k elolvass�k!- mondtam, farkasszemet n�zve a fi�val. �llta a tekintetem.

- Mi az a vesemicsoda?- k�rdezte Gourry.

- �s ki az a Krisz?- tette fel a k�rd�st Amelia.

- Ti mind elolvast�tok?!- h�ledeztem. B�logattak.

- Csak az�rt, hogy valami fogalmunk legyen arr�l, hogy ki vagy- magyar�zta Zelgadis.

- �s belehalt�l volna, ha meg kell k�rdezned? Mi�rt kellett a napl�mat elolvasni?! �s ha m�r itt tartunk, hogy merted elvenni?

- Azt mondtad, hogy lehet.

Igen itt bevillant a tegnapi besz�lget�s, de az most nem �rdekel.

- Hogy lehetsz ennyire…?!- kerestem a megfelel� s�rt�st.

- Ennyire mi?- k�rdezte g�nyos f�lmosollyal.

- Ennyire �ntelt, bek�pzelt h�lyag?

Olyan hirtelen pattant fel, mintha fel akarna l�kni.

- Zel, h�tsd le magad!

- Csak tudn�m, hogy mit keresek m�g itt?- fortyogtam magamban, mik�zben elvettem az asztalr�l a napl�t.

- H�t ez �n is szeretn�m tudni…- morogta Zelgadis.

Ism�t beg�z�ltem, �s se sz�, se besz�d, kirobogtam a fogad�b�l, minden otthagyva.

Annyira d�h�s voltam, hogy nem is figyeltem, hogy merre megyek. Ezt k�r�lbel�l egy �ra m�lva vettem �szre, mikor m�r s�t�tedett.

Minden teljesen ismeretlen volt. Elt�vedtem.

- Ilyen nincs!- ny�sz�r�gtem- Mi�rt mindig velem t�rt�nik ilyen?!

Megk�rdezni nem mertem senkit, mivel m�g a fogad� nev�t se tudtam.

Csak �lltam az utca k�zep�n �s k�ts�gbeesetten pr�b�ltam kital�lni, hogy merr�l j�ttem.

M�r legal�bb f�l �r�ja �llta ott, mikor ismer�s k�zeledett. Zelgadis volt az. Csukly�j�t a fej�be h�zva, se l�t, se hall �zemm�dba kapcsolva ment.

- �Meg kell k�rdeznem t�le, hogy merre tudn�k visszamenni. Ez nagyon ciki!�- gondoltam.

V�g�l �gy d�nt�ttem, hogy feladom a b�szkes�gem.

- Szia Zelgadis!- k�sz�ntem r�.

Meg�llt �s k�r�ln�zett. Mikor megpillantott meglepettnek t�nt. Odaszaladtam hozz�.

- Te meg mit keresel itt?- k�rdezte.

- H�t… �… iz�… elt�vedtem…- b�ktem ki v�g�l.

Ezen elnevette mag�t.

- Ne r�h�gj ki!- sz�ltam r�, b�r magam is vicces tal�ltam ezt egy kicsit.

Nem sz�lt semmit, csak megfordult �s intett, hogy k�vessem. Mint kider�lt, a fogad� alig �tpercnyire van, azzal az utc�val, amin �pp voltam p�rhuzamosan. �gy m�r �rthet� volt, hogy Zelgadis kinevetett.

- �H�t ez nagyon g�z…�- gondoltam.

Lin��k m�r t�l voltak a vacsor�n �s lefek�dni k�sz�ltek.

�n is vel�k mentem, mivel egy�ltal�n nem voltam �hes. �r�ltem v�gre, hogy ennek a napnak is v�ge. Csak tudtam volna, hogy hogyan juthatok haza!

folyt. k�v.