Slayers Novelty - 3.
Slayers Novelty – Episode 3.
„Megtudtuk sárkányunk nevét végre, Chrisnek hívják, és elvezetett minket egy erdőbe.
Azt mondta, itt találjuk Ameliát, És valóban megláttuk az Igazság bajnokát!
Most már Zelgadis felé vettük az irányt, Seyruunig hosszú út vár még ránk.”
3. (55.) rész: Seyruunban a káosz igen nagy. De vajon mi, vagy ki miatt?
- Messze van még? – sóhajtott Lina.
- Nem. Mindjárt ott vagyunk. – nyugtatta Chris.
- Amelia, neked is feltűnt, hogy 2 órája hajtják ugyanezt? – súgta oda Gourry Ameliának.
- Igen. 2 órája és kb. 20 km gyaloglás óta. Kezd kissé unalmassá válni. – válaszolt Amelia.
- NEKEM IS!!! – tört ki Linából – CSAK MEGYÜNK, ÉS MEGYÜNK!!! TUDOD EGYÁLTALÁN, HOL VAGYUNK MOST??? – fordult meg, majd rángatta Christ.
- Tudom. Seyruun városának kapujánál. – mutatott Lina háta mögé Chris.
Lina megfordult, és valóban Seyruun kapuja előtt álltak.
- Ez már jobban tetszik. – ütögette Chris hátát elégedetten Lina.
*Vízcsepp*
- Ne aggódj Chris úrfi. Idővel meg lehet szokni. – mondta Amelia.
- Kérdés, hogy túléli-e ezt az időt. – szólt Gourry.
- Bíztató szavak. – sóhajtott Chris.
Azzal besétáltak Seyruunba.
- Nem először járunk ebben a városban, de elmondanád kedves Amelia, mi folyik itt? – nézett körbe Lina.
- Fogalmam sincs. – nézett meglepetten szét Amelia.
Amerre csak látni lehetett, megrongált házak, poros utcák, és sehol egy ember.
- Chris, mondd, hogy ezt nem te csináltad! – szólalt meg Lina.
- Nem én csináltam. – válaszolt Chris.
- Mi?! – lepődött meg Lina – Akkor…
- Nézzétek, ott a ház tetején! – mutatott egy szemben lévő épületre Gourry.
A háztetőn egy csuklyás alak állt.
- Hiszen az Zelgadis úrfi! – kiáltott Amelia, és közelebb szaladtak a házhoz.
Az alak levette fejéről csuklyáját, és meglepett arccal ugrott hőseink közé.
- Lina, hát ti? – szólt Zel.
- Zelgadis! Üdv! Ugye, nem te művelted mindezt? – veregette hátba Lina Zelt.
- Hát… A felét én, a felét azok a seyruuniak, akik engem üldöztek.
*Lináék padlót fogtak*
- ESZEDNÉL VAGY?! – üvöltötte le Zelgadis fejét Lina – Kitalálom. Ellenszert kerestél a visszaváltozásodhoz.
- Talált. – reagált Zelgadis.
- Úgy látom a seyruuni lakók számára Zelgadis úrfi nem túl kívánatos személy. – mutatott hátra, az őket üldöző népre Amelia.
- Ajaj. Azt hiszem, futnunk kéne! – javasolta Chris, majd futásnak eredtek.
- Ki ez az alak Lina? – kérdezte futás közben Zelgadis.
- Egy bajkeverő Aranysárkány, akárcsak Filia, csak más nemben kivitelezve. – lihegett Lina.
- Értem, és mit keres veletek? – kérdezett tovább Zel.
- Téged. – válaszolt Gourry.
- Menjünk apám kastélyába! – tanácsolta Amelia – Közel is van, és legalább odaadhatom a Fényjogart.
- Jut eszembe, Zelgadis úrfi, megvan még a Ragud Mezegis? – kérdezte Chris.
- Amelia azt is elvitte, - válaszolt Zelgadis – mért?
- Valóban? – nevetett zavartan Amelia.
- Amelia, azt ne mondd, hogy elhagytad! – mondta *vízcseppel* a fején Lina.
- Remélem, igaza van Zelgadisnak, és a Nezzarddal együtt a kastélyba vittem. – ütögette össze mutatóujját a másikkal Amelia.
- Én is! De mért kell most az? – kérdezte újra Zel.
- Majd megtudod! Miattad vagyunk ekkora slamasztikában, szedd a lábad! – nyavalygott Lina.
Kis idő után sikeresen lerázták magukról az üldözőket, és megérkeztek Seyruun városának kastélyába.
- Az őrök jelenleg nem tartózkodnak a kastélyon kívül. – mondta Amelia.
- És ha támadás érné közben az építményt? – kérdezte Chris.
- Ugyan, ez Seyruun, a világ legbékésebb városa. – mondta Gourry, mire Amelia bólintott.
- Békés? – mosolygott *vízcseppel* a fejét Chris.
- A mai napot leszámítva. – tette hozzá Amelia – Gyertek, ez a folyosó vezet a fegyverekhez.
Egy láncos vasajtó állt előttük.
- Ezen hogy jutunk be? – kérdezte Gourry.
- Feltételezem, hogy nincs kulcsunk hozzá. – mondta Lina – DELEJ GÖMB!!!
Az ajtó azonban meg sem karcolódott.
- Igazán szólhattál volna, hogy varázsvédett. – mondta Chris.
- Nem az. – válaszolt Amelia.
- De akkor mért nem dőlt össze a Delej gömbtől? – csodálkozott Gourry.
- Nem érdekes, majd egy Sárkányigától biztos romba dől. – kacsintott Lina.
- Igen, de nem csak az ajtó, hanem az egész kastély!!! Meg ne próbáld!!! – üvöltötte Zelgadis.
- Rendben, akkor találj ki te valamit! – szólt dühösen Lina.
Zel kitépte egy hajszálát a többi közül, és kinyitotta a lakatot, majd a zárakat vele.
*Vízcsepp*
- Hé, kőfejű! Még a végén jól jön, hogy így nézel ki! – ütögette Zel hátát nevetve Lina, majd besétált a már nyitott ajtón.
Csodálkozó szemekkel nézett körbe a csarnokban. A teremben kardok, pajzsok, sisakok, páncélok, szobrok, buzogányok, zászlók, és még megannyi dolog hevert szanaszét.
- Remélem, nem rendet rakni jöttünk. – mondta gúnyosan Chris.
- Keressük meg a Nezzardot és a Ragud Mezegist, aztán menjünk! – javasolta Amelia.
- Oké, FORGÓSZÉL!!! – ordította Lina, majd szétsöpörte a fölösleges dolgokat.
- Ez csak a Nezzard, Amelia kisasszony!!! – vette fel dühösen Chris a fényjogart.
- Hoppá… - vakarta a fejét zavartan Amelia.
- De akkor, hol van a Fénylándzsa? – kérdezte Gourry.
- Ahol a drága Amelia elhagyta. – sóhajtott Lina.
- Én sem figyelhetek mindenre. – fonta össze karjait durcásan Amelia.
- De hát az a fegyver majdnem kétszer akkora, mint te!!! – kiabált Lina.
Chris felcsatolta köpenye alá, övére a Nezzardot.
- Nincs más választásunk, minthogy nekiállunk megkeresni a Fénylándzsát, Aydennel együtt. – mondta – Mellesleg Ayden helyzete megváltozott. Most már egy elhagyatott ösvényen… harcol.
- Harcol?! – néztek értetlenül a többiek.
„Biztosan kitalálták már, mi következik. Csapatunk Ayden nyomába szegődik.
Ez a sok szaladgálás és keresgélés már az idegeimre megy. Ennyire szétválnunk két hete mért kellett?”
…Folytatása következik…
|