A világok közti átjáró

2. rész: Larry mai jelszava: Na, itt vannak a gonoszok is, nem csak a jók!

Megjelenik Rapperes;

-Halika gyerekek, van egy kis hiba, elszámoltam magam, mert a bevezetőkor 16-t akartam mondani, de tévedtem, bocsesz, így 18-an vannak a hőseink. Már mondok is mindent: Hőseink épp hajón mentek, mikor egy örvény beszippantotta őket, aztán volt aztán harc, mert Pannit elrabolta egy lódarázs, aztán Lináékkal összefutottak. Na, jöhet a story!- lemegy Rapperes a színpadról.

Reggel arra ébredtünk, hogy Zel úgy aludt, hogy a pici Zel ölében volt. Olyan édesek voltak így, hogy én meg majdnem sírni kezdtem, annyira megható volt a látvány;

-Nem értem, hogy mi a vonzó a kisbabákban, csak bőgnek, mint a barom állatok.- gorombáskodott Larry, mire ennek következménye az lett, hogy Xelin és Lina bemosott neki egyet: Xelin a balszemébe, Lina meg a jobb szemébe. Larry meg a földre került. A többi fiú meg ezt látva, meg sem mert szólalni. Miután Zel is felébredt, Fred a picit Zel kérésére Zel csuklyájába tette és úgy indultunk. Larry útközben ápolgatta a szemeit azzal, hogy vízzel mosta. Mikor a város előtt értünk, Fred kivette a picit Zel csuklyájából, Majd odanyújtotta Zelnek, aki előbb fölvette a csuklyát és a maszkot, és aztán vette át a picit. Aztán a palotában megismerkedtünk Amelia apjával, Philionel herceggel, aki enyhén szólva nem úgy nézett ki, mint a szőke herceg, de nem szóltam semmit, mert utáltam, ha megbántok valakit valamivel. Phil nagyon kedves volt, de leesett az álla, mikor meglátta Zel ölében a picit;

-Zelgadiss, csak nem vettél el feleségül valakit?- kérdezte Phil jól megdöbbenve. Zel nagyon elpirult, erre Vérfog lett a hős;

-Félreérti felség, nem vett el Zel senkit, csak ennek a picinek az anyját és az apját valaki megölte és Zel örökbe fogadta.- mentette ki Zelt ebből a zavaró helyzetből Vérfog;

-Hú, vicces lenne, ha Zel feleségül vett volna valakit.- nevetett Phil;

-Ez az alak Ed agyú.- súgta viccből Larry, de Xelin úgy bemosott neki egyet, hogy Larry a földre ült és meglepetten bámult. Eddy és Ed erre nem szólt. Éjszaka, mikor az egyik szobában én aludtam és már hajnali 2 volt, amikor valami reccsenést hallottam. Ijedtemben felébredtem és a betört ablaknál egy démont láttam. Félelemben kimásztam az ágyból, és hátrálni kezdtem, aztán a falhoz értem, és félelmemben a földre térdeltem. A démon meg felém kezdett jönni. Én ijedtemben fölsikítottam. Eddy erre bejött a szobába;

-Mi a lótetű van itt?- kérdezte Eddy, mikor meglátta a démont, üvöltve elmenekült Zel ágya alá. Zel az üvöltésre felébredt, lenézett és meglepődött;

-Mit csinálsz itt lent?- kérdezte Zel, erre Eddy elmesélte, hogy egy démon van a szobámban és én meg bajban, vagyok. Zel erre kiugrott az ágyból és befutott a szobámba. Mikor meglátta a démont, ami már előttem volt, nekirontott. A démon erre meg elmenekült. Én meg úgy megijedtem a démontól, hogy azt hittem, hogy el fogok menten ájulni. Zel letérdelt elém és látta, hogy nagyon megijedtem;

-Jól vagy?- kérdezte Zel, erre sírni kezdtem, és ezt mondtam neki:

-Nagyon féltem, azt hittem, hogy az a démon…- nem tudtam tovább mondani, mert nagyon sírtam. Zel erre megfogta a kezemet és megpróbált megnyugtatni;

-Panni, ne sírj, kérlek, nem lesz semmi baj, elment a démon, ne félj…- mondogatta Zel. Nagy nehezen le is nyugodtam;

-Zel… köszönöm, hogy megmentettél…- súgtam neki, miközben átöleltem Zelt;

-Ööö… nincs mit…- mondta halkan Zel elpirulva, majd viszonozta az ölelést. Úgy maradtunk pár percig csendben;

-Elment már a dé…- kezdte el a kérdését Eddy, aki benézett kíváncsian, de csak azt látta, hogy én meg Zel egymással ölelkezve térdelünk a földön. Ettől Eddy csendben, elképedt arccal kiment hátra menetelve a szobából. Eztán csak nézett minket. Aztán megjelentek a többiek;

-KI VOLT AZ, AKI SIKOLTOTT KÉTSZER IS?!!- üvöltött Lina jó mérgesen. Eddy elmesélte, hogy az egyik ő volt, a másik meg én, mert egy démont láttunk, ami engem megtámadott, és rám és Zelre mutatott. Mikor Lináék arra néztek, amerre Eddy mutatott, ők is csak bámultak;

-Hé, ne előttem, mert az ilyesmitől rosszul leszek!- mondta Vérfog kicsit elzöldülve. Ekkor vettem észre Zellel, hogy néznek minket. Kiegyenesedtünk egymás ölelésből és eltávolodtunk egymástól. Mindketten elpirultunk. Aztán elmagyaráztuk, hogy mi történt pontosan. Yolei ekkor Eddytől ezt kérdezte:

-Eddy, hogy nézett ki?- Eddy ezt válaszolta:

-Jó válasz az, hogy olyan volt, mint a félelem?- Erre Yolei ijedten rájött a démon kilétére;

-Barbas!- Ettől Maya is megijedt;

-Barbas?- kérdezte szintén ijedten Andy;

-Kicsoda???- kérdezte Eddy;

-Barbas, a félelem ura, aki démon.- magyarázta Maya;

-Démon?!!- ijedt meg Eddy, aki Ed ölébe ugrott;

-Ezek szerint Barbas támadta meg Pannit.- találta ki Mira;

-Pontosan.- mondta Yolei. Mindenki ijedten nézett;

-Nekem meg van két kérdésem!- jelentette ki Vérfog;

-Micsoda?- kérdezte Maya;

- Az első: a jól tudom, Barbas Yolei apja Nem?- kérdezte Vérfog;

-De.- válaszolt Yolei;

-A második: ha Barbas Yolei apja, akkor mit akart Pannitól?- tette föl a másik kérdését Vérfog;

-Ez jó kérdés.- mondta Maya;

-És Vérfog tényleg jó kérdést tett fel.- jelentette ki Mira;

-He???- lepődött meg mindenki;

-Yolei Barbas lánya, de Barbas Pannit támadta meg, miért?- magyarázta el Mira;

-Összekeverte Yoleivel a sötétben?- kérdezte viccből Eddy;

-Ááá, Barbasnak túl jó a szeme ahhoz, hogy összekeverjen valakit valaki mással.- mondta Maya;

-Akkor most mi lesz?- kérdezte Vérfog;

-Megvan!- kiabált Eddy;

-Mi az?- kérdezte Larry;

-Mindegyik szobában lesz egy őr, így senkit nem ér semmi baj!- mondta az ötletét Eddy;

-Bravó Eddy, egy zseni vagy!- mondta Lina;

-Na, akkor hogy lesz a beosztás?- kérdezte Vérfog;

-Ez egyszerű, mindenki választ valakit, akire vigyáz majd.- magyarázta az ötletét Eddy. A beosztás a következő volt: Gourry Linára, Xellos Xelliára, Eddy Philiára, Dupla D Fényszemre, Vérfog hihetetlen módon Ameliára, Fred Mirára, Ed Laurára, Andy Yoleire, Larry Petrára, Szeli Xelinre, Yoku Petrára, rám meg Zel vigyázott, ugyanis Zel azt kérte, hogy rám vigyázzon, csak nem tudom, hogy miért. Egész éjszaka attól féltem, hogy Zelnek valami baja lesz. A pici is az én szobámban volt, mert aggódtunk érte. Reggel reggeli után elindultunk Barbast keresni. De alig mentünk be az erdőbe, hirtelen megjelent egy másik démon, akit Zel felismert;

-Givata!- mondta Zel, erre mindenki meglepődött;

-Ismered?- kérdezte Eddy;

-A barátom volt…- mondta Zel;

-Nocsak, Zel, micsoda meglepetés, csak az a kár, hogy meghaltok.- mondta, aztán nevetni kezdett. Zel a picit odaadta Eddynek, aki máris elfutott a picivel az ölében Eddel együtt. Akkor megkezdődött a harc. Givata kis híján megtépett minket, aki nem tudott harcolni, elfutott. Aztán Givata elkezdte Zelt fojtani. Ettől olyan mérges voltam, hogy ezt kiabáltam:

-DELEJ-GÖMB!!!- -reméltem, hogy működni fog, és sikerült! De sokkal erősebb volt, mint Lináé. A Delej-gömböm úgy eltalálta Givatat, hogy Givata eltűnt. Én meg annyira elfáradtam a harc és a Delej-gömb miatt, hogy összeestem. Azonban mielőtt a földre estem volna, Xellos elkapott;

-Kösz Xellos…- mondtam fáradtan;

-Nincs mit.- válaszolt a fiú;

-Öregem, Panni, ez mi volt?- kérdezte Eddy;

-Egy Delej-gömb, nem is tudtam, hogy tudok varázsolni…- mondtam Eddynek, miközben látszott rajtam, hogy fáradt vagyok. Eddy visszaadta Zelnek a picit. Volt azonban egy probléma: a picinek nincs neve! Azt tudtuk, hogy fiú, hála Szeli kifinomult szaglásának. Erre Vérfog ezt kiabálta:

-Megvan! Legyen a neve Zel junior!- ettől padlót is fogtunk. Nem volt jó ötlet. Eddy véletlenül hangosan gondolkodott:

-Mi legyen a neve? Tornádó? Nem, az már van! Tigris? Nem is csíkos! Vasmancs? Ugyan már!- Zel azonban gondolkodott, majd ezt kérdezte a picitől:

-Jó név a Vasmancs neked picim?- a pici válaszul bólintott. Így Vasmancs lett a kicsi neve. Ebből mindenki rájött, hogy Zel megszerette a kicsit. Délután, mikor Vasmancs éhes volt, Eddy etette meg, de a kicsi Eddy képébe köpte a tejet: csak Zeltől fogadta el. Így Zel etette meg. Vasmancs ezúttal nem köpte ki a tejet;

-Ügyes vagy…- mondta Zel;

-Őt meg ne köpi le, engem meg igen… grr, mindjárt megölöm…- morogta Eddy;

-MIT CSINÁLSZ?!! AZT PRÓBÁLT MEG!!!- üvöltötte Lina, amit rosszul tett, ugyanis Vasmancs pityeregni kezdett félelmében;

-Szép volt Lina.- mondta Larry;

-Gratulálok Lina, a te szereped volt, hogy Vasmancs sírjon.- mondta Vérfog, Zel közben nyugtatta Vasmancsot:

-Ne félj picim, ne félj, nem fog bántani a gonosz néni, megvédelek.- Vasmancs ettől megnyugodott és odabújt Zelhez örömében. Közben meg Lina nagyon szégyellte magát. Este felé meg Eddy azt mondta, hogy Vasmancsnak magától kéne most járnia. Szélpenge azt mondta erre, hogy a kisbabák ilyenkor nem tudnak járni. Zel azonban megpróbálta. Letette a földre a kicsit, aki leült a földre. Zel hátrált néhány lépést Vasmancstól és kedvesen hívogatni kezdte:

-Gyere picim, gyere…- Zel a picire mosolygott, ami elég volt Vasmancsnak ahhoz, hogy megpróbáljon odamenni. Nagy nehezen felállt és menetelni kezdett Zel felé. Majdnem hátraesett, de nem történt meg szerencsére. Addig lépegetett, amíg oda nem ért Zelhez. Átölelte Zelt, és rámosolygott. Zel fölvette, és ezt mondta neki:

-Ügyes vagy…- aztán visszamosolygott. A lányok ettől meghatódtak, a fiúk meg csak néztek, mint a majomgyerekek. 7 órakor Zel gyakoroltatta a járást Vasmanccsal. Megint letette a földre Vasmancsot, hátrált tőle egy métert és kedvesen hívogatni kezdte. Vasmancs megint addig lépegetett Zel felé, amíg Zelt el nem érte. Zel fölvette;

-Ügyes vagy…- mondta Zel. Pár perccel később Zel elaltatta Vasmancsot, akit betakart a köpenyével és mellé feküdt le. A többiek és én addigra már aludtunk. De én nem tudtam aludni. Valami zavart, de nem tudtam, hogy mi az.

Rapperes jön be a színpadon;

-Hi gyerekek, én vagyok Rapperes, na szóval: megjelent két gonosz, az egyik Barbas, Yolei apja, aki Pannira rontott, de Zel megmentette Pannit, a másik Givata, aki Zelt fojtogatta, de Panni megmentette Zelt, a pici neve meg Vasmancs lett, aki már tud járni. Hogy mi történt ezután? Megtudjátok a kövi részben, csá gyerekek!- lemegy Rapperes a színpadról.

Folyt. Köv.