VIII. fejezet

�jra otthon

M�snap, v�gre rendes reggeli volt. Lina �s Gourry annyi �telt rendelt, hogy egy eg�sz falunak el�g lett volna. De b�rmenyire is megh�kkentett az eg�szet megett�k. Rossz volt n�zni!

Eg�sz �ll� nap menetelt�nk. Az el�z� napi es� m�r szinte teljesen felsz�radt, a leveg� pedig kellemesen tiszta volt. Az �t hal�losan unalmas �s f�raszt� volt. V�g�l is siker�lt el�tn�m azzal az id�t, hogy Lin�t, Gourryt �s Zelgadist bomb�ztam a k�p�cs�vemmel. Ez nagyon mulats�gos volt addig, am�g Lina �s Zelgadis r� nem j�tt, �s le nem szidtak, illetve elvett�k a fegyverem. Xellos ugyan meg�g�rte, hogy visszacseni nekem, de �n m�r feladtam.

D�l ut�n el�hal�sztam az MP3 lej�tsz�mat, �s azt hallgattam. Megmutattam Fili�nak �s Ameli�nak a kedvenc sz�maimat (Mariah Carey: We belong together, Craig Dawis: Seven days, JEM: They, Akon: Lonely, Shakira: La tortura, Smath mouth: All star,  stb.), a t�bbieket viszont hidegen hagyt�k az eff�le dolgok.  Nagyon elkeseredtem, mikor a lej�tsz� elemei lemer�ltek.

Ezek ut�n sem unatkozhattam csendben, mivel Amelia folyton az �n vil�gomr�l faggatott. El�gg� hossz� volt mindent elmagyar�zni.

Napnyugt�ra viszont megint nem �rt�nk v�rosba. Ism�t hal volt a vacsora, amihez kezdtem lassan hozz�szokni. Most j�val hamarabb elvonultunk aludni, �n viszont megint teljesen �ber voltam.

Kimentem a t�zh�z, ahol Gourry aludt, �rk�d�s k�zben. Le�ltem az egyik fa t�v�be, �s elm�l�zva b�multam a t�zbe. A kezeim egyre jobban f�ztak, �gy zsebre dugtam �ket. Egy pap�rfecni akadt a jobb kezembe. Kivettem, �s jobban megn�ztem. Annak a var�zsig�nek a pap�rja volt, ami abba a k�l�n�s vil�gba jutatott.

- �Id� ide, id� vissza,

     Akaratom azt k�v�nja,

     Engedjetek vissza otthon�ba,

     Var�zsvil�g sz�l�ttei,

     Engedjetek eme helyre vissza!�- olvastam fel. Nem t�rt�nt semmi, nem is v�rtam, hogy t�rt�njen. S�hajtottam egy nagyot.

- B�rcsak hazamehetn�k!- motyogtam. Ism�t �reztem azt a kellemetlen r�nt�st a hasamn�l, �s el�rebuktam.

Most viszont nem a hideg f�ldre estem, hanem a feh�r, m�sz�rme-sz�nyegemre!

Zavartan n�ztem k�r�l a szob�mban.

- Hogy ker�ltem ide?- k�rdeztem fennhangon- Itthon vagyok! Nagyi, apu! Hazaj�ttem!!

A nappalib�l hangoskod�s sz�r�d�tt fel, �s p�r m�sodperc m�lva berobbant a szob�mba az �cs�m.

- Petra! Hol a b�natban volt�l?!

- �n is �r�l�k, hogy l�tlak-, mondtam, de ekkor, kor�t meghazudtol�an szaladt be a nagymam�m.

- Jaj, kicsim, hol volt�l?- k�rdezte- Nem esett bajod?

- Nem, j�l vagyok!

- Hova t�nt�l kisl�nyom?- k�rdezte apu is, aki ek�zben bej�tt a szob�ba.

Ezek ut�n mindent el kellett t�vir�l hegy�re mes�lnem. Apu nem akarta elhinni, de a nagyi egy percig sem k�telkedett a szavaimban.

- �s azok, akikhez hozz�csap�dtam, var�zsl�k �s boszork�ny voltak! Igazi boszork�nyok! Tudtak var�zsolni, meg minden, �s ott volt az a sz�rny…

- Egy igazi sz�rny?- k�rdezte letagl�zva M�rk, az �cs�m.

- Aha! �s nagy, �les k�rmei voltak, meg robban�s g�mb�ket l�tt!

- Kisl�nyom, nem lehet, hogy agyr�zk�d�sod van?- k�rdezte apu.

- Nem vagyok �r�lt, ez t�nyleg �gy volt! Ha nem hiszed, olvasd ezt fel, �s odaker�lsz, ahol �n voltam!- �s odany�jtottam a var�zsig�t.  Elvette, �s elolvasta, azt�n a nagyinak is odaadta. � is elolvasta, azt�n elkezdett szidni, ami�rt meggondolatlanul pr�b�ltam ki egy ismeretlen var�zsig�t. �n m�r a fel� sem figyeltem, csak arra gondoltam, hogy v�gre haza�rtem.

Reggel kialudtan �bredtem. V�gre a saj�t �gyamban aludtam, a saj�t szob�mban, a saj�t vil�gomban. Nem mentem suliba, apu nem akart m�g elengedni. Eg�sz d�lel�tt az �gyamban fek�dtem, �s n�ztem a t�v�t. Nagyon sok mindenr�l lemaradtam. Nyolc napig t�vol voltam…

D�lut�n megl�togattak a bar�taim. Senki sem �rtette, hogy hova t�nhettem el. Apuval megbesz�lt�k, hogy azt fogom majd mondani, hogy beleestem egy nyitva hagyott csatorn�ba. Ez nagyon b�na kifog�s volt, de jobb nem j�tt…

- �gy agg�dtunk!- mondta m�r sz�zadszorra Kinga. �n csak zavartan mosolyogtam.

- �Erre most mit mondjak? Hogy nem kellett volna, csak majdnem kicsin�lt egy sz�rny?�- gondoltam.

Hamaros magamra hagytak, a feldolgozhatatlan h�zi feladat-rengeteggel. Eg�sz este a t�m�rdeksok h�zit �rtam.

A gondolataim viszont akarva-akaratlanul visszakalandoztak Lin��khoz. A t�bb �r�s h�zi �r�s alatt t�bbsz�r is azon kaptam magam, hogy a lap sz�l�t firk�ltam, �s Lin��kra gondoltam. Ilyenkor leszidtam magam, mert f�ltem, hogy egyszer csak �gy d�nt�k, hogy vissza akarok menni, �s visszamegyek, de nem tudok majd hazat�rni.

Nagyon sok�ra fek�dtem csak le, de m�r nem tal�ltam olyan puh�nak �s k�nyelmesnek az �gyam, mint az el�z� este.

 folyt. k�v.