9 rész: Zelgadis Junior és Ilona nagykalandja 1 rész.

A kicsi Junior Alex szobájába ment, ahol a nő Yellowval meg Blackkel beszélgetett, miközben fésülte Ilona haját. A kisfiú húgához fordult. „Gyere Óliba bogyó tudok egy tök jó helyet.” - „De Judy nem látod, hogy most fésülnek.” - Junior meghökkent, és el akart menekülni, de már késő volt. „Junior hogy nézel ki! Mint aki az erdőben összeborzolta a haját. Na gyere neked sem árt egy kisfésülés.” - Szólt Alex, és visszatartotta a kisfiát. „Anyu ez fáj! Engedj! Jól van meg vagyok fésülve! Mehetek végre?!” - Ilona megszólalt: „És hová mennénk? Remélem nem a múzeumba?” - Junior oda szugta: „Majd meg tudod amikor oda értünk.” - „Anyu mehetek Juniorral?” - „Hát...” - „Engedj el!” - Mondták egyszerre, miközben elmosolyogtak. „Felőlem mehetek.” - „Jajj de jó!” - „Csak ha Yellow is veletek megy.” - „Csak azt ne!” - Néztek egymásra, és elszomorodtak. Az erdőben Yellow háta mögött a kisgyerekek halkan összeszugtak. „Különben hová megyünk?” - „A farkasemberek barlangjába.” - „Naaa!” - „Psszt. Még meghalja.” - „Jó, de hogyan szabadulunk meg Yellowtól?” - „Csak bízd rám.” - A róka megfordult, és így szólt: „Nem is hittem volna a kis árva Ilonát eljegyzedt Junior kisherceg.” - „Hogy mit csináltunk?” - „Megkérted őt, eljegyezted.” - Ilona megkérdezte: „És az mint jelent?” - „Azt hogy egyszer feleségül vesz.” - Junior megszólalt: „Fújj! Őt nem vehetem feleségül. A barátom.” - „És ez nálunk úgy se lenne.” - Yellow így szólt: „Sajnálom, hogy ki kell ábránditsalak titeket. De ez hagyomány idők óta.” - „Ha herceg leszek mindjárt eltörlöm.” - „Addig nem míg itt vagyok.” - „Akkor ki foglak rúgni.” - „Nem rossz ötlet, de azt csak Zelgadis herceg teheti meg.” - Ilona közbe szólt: „Pedig Junior a trónörökös.” - „Bizony. Úgy, hogy én parancsolok neked.” - „Még mit nem! És ha így viszelkedt garantálom, hogy rossz herceg lesz belőled!” - „Én egészen máskép látom!” - Szólt Junior, majd a tűzróka farkárája ugrot. Yellow fájdalmában nem bírt nem vonyítani a fájdalomtól, és sietet vissza a kastélyba, hogy enyhitse fájdalmát. Ilona megszólalt: „Ezt leráztuk.” - „Mert én egy zseni vagyok.” - „Zsenikém az én ötletem volt.” - „De én hajtottam véghez.” - „Velem együtt!” - „Igazán?!” - Junior Ilonára ugrott, de a kislány hamar leterítette a kisfiút. „Meg vagy!” - „Engedj el! Én vagyok a herceg!” - Szólt Junior, mire ismét fogadott húgára ugrott. A 2 kisgyermek legurult a dombról, és csak nevettek. „Megint én győztem.” - Jelentette ki Ilona, mire egy barlangot pillantottak meg. „A farkasemberek barlangja.” - Szólt, és szétnéztek. „Hát borzongató.” - „Az, de írtó érdekes. Ilona ha félsz menj haza egyedül.” - „Ezért még szorulni fogunk, ha anyuék megtudják.” - „Azt biztos.” - Nevetett Junior, és a barlang felé mentek. „Kiváncsí vagyok mi járhat a fejében.” - „Ha akarod kukatsunk a fejébe.” - „Azt már nem!” - Kiáltott sigorúan a visszatért Yellow. „Már csak egy irányba kukathattok, és pedig innen kifelé!” - „Ne izélj már Yellow!” - „Rég elhagytok a tűzrókák birodalmát.” - „A nagy szájú róka berezelt.” - „Legyél udvariasabb te buta kisgyerek. Ha nem tudnád most mindnyájan komoly veszélyben vagyunk...” - „Veszély? Én aztán kacsagok a veszélyeken.” - Nevetett fel Junior, de váratlanul hangos morgást hallotak, és a kisgyermekek Yellow háta mögé bújtak. A barlangból 2 farkasember lépet ki, és harsányan nevettek. „Dilger mondd csak szerinted kik lehetnek ezek?” - „Azok amiknek látszanak Ronno. Három betolakotónak, és persze finomságoknak.” - „És szerinted a fiú lehet a?...” - „A trónörökös. De már nem sokáig.” - Szólt Dilger, és éhes tekitettel nézet a gyermekekre. Yellow nem mert tovább a kicsikkel maradni, és feledve testőri köteleségét elrohant sorsára hagyva a kisgyerekeket. Junior karon fogta Ilonát a barlangba futott, remélve, hogy a sötétben nem veszik észre őket Dilger meg Ronno.