Slayers Again - Episode 9.

„Biztosan emlékeznek még rám, Lina vagyok a kis boszorkány!

Útra keltünk, és irányt választottunk, kizárásos alapon nyugatnak indultunk.

Utunk során én és Amelia, belestünk azokba a bizonyos napokba.

Így most egy pár napig nem tudunk varázsolni, ráadásul az erdőben ránk támadt Timothy.

Kiről sok mindent még nem tudunk, csak azt, hogy erejével egyelőre nem bírunk.”

9. (35.) rész: Minden megoldódott, Timothy is hozzánk csapódott.

- Fogalmam sincs, hogyan csináltad, de gratulálok. Egy ilyen közelről érő csapást sértetlenül megúszni nem kispályás dolog. - mondta Lina, mire Timothy elmosolyodott.

- Köszönöm a bókot, de ettől még nem nézek rátok jó szemmel. - mondta - Verselő Lina, én veled akarok megküzdeni!

- VELEM??? - nézett ijedten Lina.

- Lina kisasszonnyal? - kérdezte Filia.

- Úgy van.

- De hát neki most nem alkalmas. - mondta Gourry.

- Hagyd csak Gourry! Megküzdök vele.

- Micsoda? De Lina kisasszony… - lepődött meg Amelia.

- Velem akarsz kiállni? Hát legyen!

- Mire készül? - kérdezte Ayden.

- „Sötétség a szürkületben, vértől duzzadó mederben, Időknek sírjába temetve. Téged hívlak most életre, hogy emeld erőm négyszeresre. Pusztuljon vele minden, mi eddig utadba állt, s maradjon helyette sivár, de reményekkel teli táj! Egyesítsük hát hatalmunkat, s öltsön most testet benned a tudat!” - kiáltotta Lina.

- De hiszen nincs is varázsereje! - hüledezett Gourry.

- Ennek ellenére mégis megpróbálkozik egy Sárkányigával. - mondta Zelgadis.

- Talán sikerül… - reménykedett Filia.

- Talán, ha egy felerősített változattal próbálkozom, és annak ereje, még ha legyengül is, de elég lesz ahhoz, hogy megmutassam ennek a Timothynak. - gondolta Lina - SÁRKÁNYIGA!!! - üvöltötte végül.

Sajnos nem történt semmi, csupán Lina kezei kezdtek szikrázni, de a varázslat nem tört elő.

*Vízcsepp*

- Ez nem volt elég… - sóhajtott Amelia.

- Hát ez sajnálatos. Látom Verselő Lina elhagyott a varázserőd. - gúnyolódott Timothy.

- NA IDEFIGYELJ!!! ADOK ÉN NEKED!!! GÚNYOLÓDUNK, GÚNYOLÓDUNK??? CSAK JÖJJÖN VISSZA A VARÁZSERŐM!!! FELTÖRLÖM VELED AZ ÖSSZES VENDÉGLŐ PADLÓCSEMPÉJÉT!!! - ordította Lina.

- Nyugalom Lina! A padlócsempét még nem találták fel! - súgta oda neki Gourry.

- Csend!!! - kiáltotta - Nincsen varázserőm, és kész!!!

- Az, bizony kár. Akkor mit kerestek egy ilyen veszélyes környéken? - kérdezte Timothy.

- Küldetés miatt járunk erre. - válaszolt Filia.

- Csak nem a közelgő világvégének okából? - kérdezett vissza Timothy.

- Honnan tudsz erről? - kérdezte Lina.

- A xoanai királyság is ezzel bízott meg engem. - mondta Timothy.

- XOANA??? - szörnyülködött mindenki.

- Igen. Xoana hercege és hercegnője bízta rám ezt a feladatot.

- Hercege? - lepődött meg Lina.

- És hercegnője? - mondta szintén így Amelia.

- Mondd csak, azt a herceget véletlenül nem Zangulusnak hívják? - kérdezte Zelgadis.

- A hercegnőt pedig Martinának? - folytatta Lina.

- De. Ismeritek őket? - kérdezte meglepetten Timothy.

- Hogy ismerjük-e??? Bár ne ismernénk!!! - kiáltotta Lina.

- Hát, ha már így hozta a sors, hogy egy ilyen erős csapat is ugyanezt a feladatot kapta, azt hiszem nekem már semmi dolgom ezzel kapcsolatban. - mondta Timothy - De azért veletek tartanék. Mondjátok csak, hová tartotok?

- Auripp városa felé. - válaszolta Ayden.

- Az nagyszerű! Arra felé éppen útba esik… - kezdte Tim

- Ki ne találd!!! Nem megyünk Xoanába!!! - vágott közbe Lina.

- Na de…

- Nem és kész!!!

- Isten ments. - sóhajtott Gourry.

- Értem, viszont erre igencsak veszélyes az út. - mondta Timothy.

- Az lehet, de ez az egyetlen irány Auripp felé. - mondta tanácstalanul Amelia.

- Nem. - javította ki őket Tim.

- MI??? - lepődött meg mindenki.

- A Kartato hegyek felé sokkal biztonságosabb.

- Az lehet, de erre rövidebb! - osztotta ki Lina.

- Ahogy gondoljátok. Akkor veletek tartanék, ha nem gond.

- Tőlem… - szólt lenézően Lina.

- Végül is már 6-an vagyunk, nem hoz nagy változást egy hetedik. - mondta Amelia.

- Akkor irány tovább Auripp felé! - kiáltotta Lina és elindultak.

„Ez is megoldva, Timothy mellénk állítva.

Immáron heten indulunk útnak, szíveink a kaland felé húznak.”